 |
| Az Óbudai prépostság és Óbuda királynéi város területi azonosítása Dillich Óbuda látképe egyben azt is bizonyítja számunkra, hogy a metszeteken valóban Óbudát látjuk. A háttérben teljesen világosan és egyértelműen a ma is jól ismert Budavár-Gellért hegy Pest látható! Tehát ezek a látképek Alt-Ofen-Óbudát ábrázolják, még véletlenül sem Bad Deutsch Altenburgot vagy a Búbánatvölgyet, mindkét buta teória végérvényesen elbukott! A ma ismert Óbudánk pedig a szigeten van! |
2013.11.29-én
Georadaros vizsgálatokat végeztünk a Csillag-hegyi Rókahegyen
Az általam Óbudai prépostságnak azonosított várban, saját költségemen végeztettem el a talajradaros méréseket.
A mérést az alábbi műszerrel végeztük: MALA Ramac X3M 500mHz talajradar.
A területen 3D méréseket végeztünk, a szelvények sarokpontjait GPS-szel rögzítettük.
A mérés eredménye:
1 méteres mélységben több szelvényen nagyobb kiterjedésű alakzatok láthatóak, melyek falak vagy épület alapok lehetnek!
Az Óbudai prépostság várában épült királyi-egyházi intézmények
Fehéregyháza építése krónikák és oklevelek alapján
Kutatásaim szerint az Óbudai prépostság várában már meglévő "pogány" templom alapjain épült meg Alba Ecclesia-Fehéregyháza, Ez lett az első Óbudai prépostság, ezért épült ugyanoda az összes többi is. Tehát ott, már ezt megelőzően a város legkeletibb pontján a felkelő NAP istennel szemben, már egy ősi fény szentély létezett, az 1212-es határjárásban említett óbudai Zhamarkow helyen(mészkőtömb) Ennek helyére épült Alba Ecclesia, az a templom amit a magyarok megtérése idején építettek. Vizsgáljuk meg, hogy ki építhette ezen híres-neves egyházat!
A Fehérvár(Alba Regale) városán kívül, a Boldogasszony tiszteletére szentelt Szent Péter egyház az a Szent Isván által épített királyi templom, amit ősének, Árpád fejedelemnek a sírja fölé emelt, 1335 tájékán az Erzsébet királyné által építettet Boldogságos Szűz Mária egyház is oda épült. Ennek a templomnak második neve minden okleveles forrásunkban Alba Ecclesia, ez azt jelent, hogy az ősrégi templom szentélyét foglalták bele az új templomba! Mátyás király a Szent Péter(Pál) templom pilléreivel újítja fel a SZÉKESFEHÉRVÁRI ! Bazilikát !
Viszont van egy Szűz Mária templomunk, szintén Szűz Mária ! a BANAI néven,aminek tartozéka TEBESERE Vocato és a prépostság földjén- amit még Nagy Károly építtetett a legyőzött hunok- avarok-MAGYAROK-számára. Csakhogy ez a templom a város, mármint Óbuda város végében épült fel, ugyanakkor az okleveles források a város "peremén" határozzák meg annak helyzetét.
Ha csak az időrendi sorrendet és megtörtént eseményeket nézzük már akkor is egyértelmű, hogy Anonymus nem Szent Istvánnak tulajdonítja a magyarok megtérítését és Alba Ecclesia megépítését!
Természetesen ezeket a különböző forrásokból származó adatokat csak egy teljesen máshol elhelyezkedő hatalmas Óbuda város, és hozzá tartozó prépostság-hegytetőn létező vár-castrum Buda képével lehet és szabad elfogadni!
 |
| Bártfai Szabó László Óbudát ábrázoló épület azonosításai. Sajnálatos módon Óbuda helyrajzához az 1778-ban készült Kneidinger térképet használta, így elkerülhetetlen lett a tévedés és ugyanakkor ez a dogma lett minden további tévedés alapja. |
(13) Ezután következett a háború az avarok, avagy a hunok ellen és a szászok elleni háborút kivéve, ez volt a legnagyobb, amit indított; nagyobb lelkesedéssel vállalta fel, mint bármely másik háborút és sokkal nagyobb előkészületeket is tett. Személyesen vezetett egy hadjáratot Pannóniába, ami akkoriban a hunok birtokában volt[58]. Az ezután következő hadműveleteket fiára, Pippinre és a tartományi kormányzókra, sőt, grófjaira, katonai legatusaira bízta. Annak ellenére, hogy ők a legbuzgóbban vezették a háborút, csak hét évnyi küzdelem után zárult le. Pannónia teljes elnéptelenedése és a kagán palotájának elhagyatottsága, ahol most semmi nyoma sem látható az embereknek nyilvánvaló jele, hogy hány csatát vívtak azokban az években és mennyi vért ontottak. A hun nemesség teljesen elpusztult ebben a harcban és vele pusztult minden dicsőségük. Minden pénzük és kincsük, amit hosszú évek alatt felhalmoztak a frankokhoz került és emberemlékezet óta nem volt nekik ilyen gazdag zsákmányuk. Mindaddig a hunokat szegény embereknek tartották, de oly sok aranyat és ezüstöt találtak a kagán palotájában, és oly sok értékes zsákmányt szereztek a harcban, hogy azt gondoljuk, hogy a frankok jogosan szerezték vissza a hunoktól azt, amit a hunok jogtalanul szereztek meg korábban más népektől. Csak ketten estek el a frankok főemberei közül ebben a háborúban, Ericus, Forum Iulii hercege, akit a városlakók árulásából Tharsaticumban öltek meg, egy városban Liburnia partjainál, és Geroldus, Bajorország kormányzója, aki Pannoniában halt meg két emberével együtt ismeretlenek kezétől, miközben hadait vezette egy csatában a hunok ellen és fel-le vágtatott a csatavonalban, hogy bátorítsa katonáit. Ettől eltekintve szinte vértelen volt ez a háború, ami a frankokat illeti és a legnagyobb megelégedésre végződött, bár jelentősége folytán igencsak elhúzódott. Ennek folytatása: 803-ban Nagy Károly Regensburgban fogadta a meghódoló avarokat és pannóniai szlávokat és megerősítette a provinciának Pipin általi egyházi felosztását. Arno salzburgi érsek (785 – 821) kérésére Károly Pannoniában a Salzburgnak alárendelt püspökséget hozott létr 798–799 fordulóján, első püspökéül Theoderiket nevezte ki, akit Arno szentelt püspökké.
2. Inchoffer (jezsuita sz. Bécsben 1584. f Milanóban 1648.) ,,Annales Ecclesiastici Regni Hung." (Romae Typis Ludovici Grigniani 1644.) fölötte ritka kiadású művében (13 lap) említi Fehéregyházat, melyet (Ó-Budán) állítása szerint 803-ik évben nagy Károly buzgalma emelt „in extrema parte urbis, sub monte Divae genitricis Mariae templum statuit" etc. Eszerint a város végén hegy alatt épült Isten anyja a Szűz Mária temploma, mely „álba Ecclesia" nevezetet azért viselt, mivel őseink dicsekedve éltek az időben Albanus nevezettel.
3. Fuxhoffer „Monasterologia Regni Hungáriáé" (Lib. II. Veszpr.
1803. p. 234.) hasonlón emliti, hogy „a pogány templomok Károly parancsára lerontattak, ezek közöl kezdetben egyet Sicambriában (Ó-Budán, hol Augustus idejében Sicambria állott), mely Mars és Jupiter tiszteletére volt gazdagon szentelve, lerontatott s egyszersmind a megtértek számára alapított a város végén sz. Mária anyja nevére egy egyházat.
Tehát ott, már ezt megelőzően a város legkeletibb pontján a felkelő NAP istennel szemben, egy ősi fény szentély létezett. Ennek helyére épült Alba Ecclesia-Fehéregyháza, ez a legelső nyugati keresztény templom építés amit a "megtérés idején építettek"-ahogy Anonymus írja.
 |
| Alba Ecclesia alapjai az Aaecheni kápolnával megegyezően épülhettek ugyanaz időtájt |
Nagy Károly térítette erővel az Óbudán élő magyarokat a nyugati keresztény hitre és ő építette a legelső Szűz Mária egyházat-Alba Ecclesiát, ezért temették oda Árpád fejedelmet. Ott volt Óbuda vallási központja és az itt túlélő népesség ugyanúgy keresztény volt mint Árpád vezér felmentő serege.
Árpád fejedelmet ott temették el, a legelső magyarországi keresztény egyháznál:
- nagy szőlő-hegy alatt, de mégis hegyen
- Atilla király városánál, attól magasabban
- Óbuda város előhegyén, a város "peremén"
- szőlőhegyen, a hegy fokán-promontorio
- egyházromnál forrás felett
- kézzel készített-épített kőmedernél
- hol a hegy keleti oldalán kettős forrás fakad
- ami az egyház ajtaja előtt kis tavat képez
- onnan tovább folyva 30 lépés távolságra már malmot hajt
- a Pazanduk területén található patakmalmot
- tehát patakmalomrom-kőmeder felett-fentebb egyházromnál...
Magát a hegyet is promontorio-Fehéregyházi szőlőhegynek nevezték. Óbuda város-Békásmegyer határán található Pazanduk, mint az Óbudai prépostság északi területének határa.
Árpád fejedelem sírhelyéről is van okleveles forrásom. Megtaláltam a latin oklevelet magyarul is, de pont a lényeg hiányzik... azt kihagyták. Hogy az oklevél magyar fordításából az igazán fontos részek miért hiányoznak? Nos, erre ismét csak egy összeesküvéses választ lehetne adni...
Fejér, Georgius: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. Tomi X. Vol. 6. (Budae, 1844.) 768. oldal
Veteris Albae Ecclesiae B M. V. ac sepulchri Arpadiani in promontorio V. Budensi indicium. An. 1425.Nos Georgius Biasius de Albaregali, Gregorius, filius Johannis, Stephanus filius Beuedicti, Benedi-ctus de Gwarche (Gawanche?), Judev Jiu ati et uni-versi ciues Veteris Budae memoriae commendamus per praesentes: Quod cum Petrus litteratus famulus religiosarum dominarum sanctimonialium claustri be-atae, claustri beatae (sic) Mariae Virginis gloriosae de eadem Vetus Buda feinardum hospitein de eadem Vetus Buda consocium nostrum pro perditione et penitus anihilatione viae vineae suae existent. sub monte superius Albae Ecclesiae Beatae Mariae Virgi-nis gloriosae legitimo iure noslram in praesentiam citaverat, et idem Leinardus coram nobis assumpsit. Quod a quodam arbore antiquo silvestri pirus, qua est prope fiuem superiorem in meta vineae sue bene late super suam terram propriam reparare et reser-vare cum suis laboribus et expensis et si quisquis aliquid contra ipsam viam diceret, et ipsum Petrum litteratum pacifice et libere in ipsa via servare non posset, tunc contra quoslibet contradictores suis propriis laboribus et expensis defendere et tueri as-sumpsit ubique locorum , in cuius rei (memoriam) praesentes litteras nostras patentes praedicto Petro litterato cum sigillo communitatis nostrae sigdlatas concessimus datum terlio die post festum conversio-nis Sancti Pauli Apostoli Anno Domini M. quadrin-gentesimo vigesiino quinto. L. S.E charta originali- Cuin Arpadus Dux prope Albam Eccle-siam B. Virginis ad qUemdam aquae ductum lapideum sit intumulatus, Jocus sepulchri ipsius hoc documento satis indicatur. Ecclesiain Albam sub promontorio Vetero Budensi stetisse, altero etiam monumento cqrtum est.
Én így olvasom: Árpádot nyílt és épített kőmeder vízvezeték utolsó köve felett temették el Fehéregyháza mellett a régi Budai szőlőhegyen a hegy fokán.
Árpád fejedelem sírja: CCCXXXVI. Veteris Albae Ecclesiae B. M. V. ac se-pulchri Arpadiani in promontorio ^ . Budensi indicium. CCCXLVI.Veteris Albae Ecclesiae B M. V. ac sepulchri Arpadiani in promontorio V. Budensi indicium. An. 14'2 5.Nos Georgius Biasius de Albaregali, Gregorius, filius Johannis, Stephanus filius Beuedicti, Benedi-ctus de Gwarche (Gawanche?), Judev Jiu ati et uni-versi ciues Veteris Budae memoriae commendamus per praesentes: Quod cum Petrus litteratus famulus religiosarum dominarum sanctimonialium claustri be-atae, claustri beatae (sic) Mariae Virginis gloriosae de eadem Vetus Buda feinardum hospitein de eadem Vetus Buda consocium nostrum pro perditione et penitus anihilatione viae vineae suae existent. sub monte superius Albae Ecclesiae Beatae Mariae Virgi-nis gloriosae legitimo iure noslram in praesentiam citaverat, et idem Leinardus coram nobis assumpsit. Quod a quodam arbore antiquo silvestri pirus, qua est prope fiuem superiorem in meta vineae sue bene late super suam terram propriam reparare et reser-vare cum suis laboribus et expensis et si quisquis aliquid contra ipsam viam diceret, et ipsum Petrum litteratum pacifice et libere in ipsa via servare non posset, tunc contra quoslibet contradictores suis propriis laboribus et expensis defendere et tueri as-sumpsit ubique locorum , in cuius rei (memoriam) praesentes litteras nostras patentes praedicto Petro litterato cum sigillo communitatis nostrae sigdlatas concessimus datum terlio die post festum conversio-nis Sancti Pauli Apostoli Anno Domini M. quadrin-gentesimo vigesiino quinto. L. S.E charta originali- Cuin Arpadus Dux prope Albam Eccle-siam B. Virginis ad qUemdam aquae ductum lapideum sit intumulatus, Jocus sepulchri ipsius hoc documento satis indicatur. Ecclesiain Albam sub promontorio Vetero Budensi stetisse, altero etiam monumento cqrtum est.
Jó hírem van, megérkezett a fordítás!
CCCXLVI.
Bizonyíték arra, hogy a Boldogságos Szűz Mária fehéregyházi temploma és Árpád sírja az óbudai szőlőhegyen voltak.
1425.
Mi, Fehérvári Balázs György, János fia Gergely, Benedek fia István, Gvarcsei Benedek1 bíró és esküdtek és Óbuda minden polgára emlékezetül hagyjuk jelen levelünk által, hogy amikor Péter, az óbudai Boldogságos Szűz Mária-kolostor kegyes apácáinak íródeákja2 szabályos módon színünk elé idézte a társunkat, a szintén óbudai óbudai Lénárd hospest, minthogy a hegy alatt, a Boldogságos Szűz Mária fehéregyházi templománál följebb lévő szőlőjének útja tönkrement és teljesen megsemmisült, ugyanezen Lénárd előttünk vállalta, hogy egy öreg vadkörtefától, amely a fölső végéhez közel, szőlőjének határában (jócskán följebb, mint a saját földje) van, saját fáradságán és költségén kijavítja és megőrzi3 illetve ha bárki szót emelne ez ellen az út ellen, és magát Péter deákot békésen és önként ezen az úton nem tudná kiszolgálni, akkor elvállalta, hogy bármely ellentmondóval szemben saját fáradságon és költségen bármely helyen megvédi azt és gondját viseli.E dolog emlékére az említett Péternek kiadtuk jelen, városunk pecsétjével lepecsételt, nyílt formában kiállított levelünket.Kelt az Úr ezernégyszázhuszonötödik évében, a Szent Pál apostol megtérésének ünnepe4 utáni harmadik napon. (Pecsét helye.)
Eredeti pergamenről. Mivel Árpád vezért a Boldogságos Szűz Mária fehéregyházi temploma közelében, egy kőből épült vízvezeték mellett temették el, sírjának helyét ez a feljegyzés eléggé jelzi. Az, hogy Fehéregyháza az óbudai szőlőhegy alatt állt, más emlékből is bizonyos.
Anonymus a Gesta Hungarorumban írja le a kőmedret, ami felett eltemették Árpád fejedelmet
Fehéregyháza vagyis Óbuda prépostsága éppen ezért eleinte királyi kápolna volt, a legrégibb Sicambriai királyi várban.
Mégpedig az Árpád-korban Kurszán_Kende egyházi központja! " Az Uzaházahelyének nevezett majorság régtől fogva a budai káptalan birtoka volt. Ez a megállapítás méginkább megerősíti azt a feltevésünket, hogy a budai káptalan ősi temploma egyúttal a Kartal-nemzetség budai ágának nemzetségi monostora is volt, hiszen a majorság nevében is egy Kartal-nembeli személy neve maradt fenn." Az Óbudát elválasztó 1355 és 1524 évi oklevelek világosan elmondják a terepet jól ismerő kutatónak, hogy ÓBUDA PRÉPOSTSÁGA HEGYTETŐN LÉTEZETT!!! Ugyanis a határjárók Szent Jakab templomától felfelé haladtak a Mogyorós hegy kiemelkedő csúcsára "A Szent Jakab apostol templomától a völgy végéig terjedő határvonal ellen senki sem emelt kifogást. Innen, az itt elhelyezett határhalomtól elindulva, áthaladtak a völgyön északfelé (processissent per vallem ad partem septemtrionalem) és egy jó idő múlva elértek ahhoz a majorsághoz, amelyet az óbudai bíró, esküdtek és polgárok Uzahazahelyenek neveztek (per bonum spatium in locum quendam predialem, quern locum iudex et iurati ceterique cives nostri Wzahazahele denominassent). Azután pedig az északra haladó mesgyén fölkapaszkodva a köves hegyoldalon mintegy keletfelé elkanyarodva eljutottak addig a hegyig, amely a többi közül legkiemelkedőbb volt (deinde verő ad eandem plagam septemtrionalem ascen-dendo ac per latus montis oppositi lapidosi quasi ad orientem reflectendo venissent ad ipsummontem ceteris eminentiorem) és amely hegyet az óbudaiak Monyoróshegynek neveztek (quem montem iidem iudex et iurati ceterique cives nostri Monyoroshegye nuncupassent) és amelynek tetején határjelként egy nagy szikla állott (in quo monte Saxum Magnum metalem fore allegando demonstrassent). Az a major, amelyet állításuk szerint Uzahazahelyenek neveztek, a prothonotarius kielégítő tanúsága szerint régi időktől fogva a káptalan allodialis háza volt. (Quam quidem demonstrationem dicti iudex et iurati ceterique cives nostri per easdem modo premisso factam nullo signo, sed nec aliquo litterali aut alio evidenti documento firmare voluissent antefatumque locum predialem per eosdem iudicem et iuratos ceterosque cives nostros demonstratum ac Wzahazahele appellatum dicti magistri prothonotarii testimonio sufficienti antiquitus locum domus allodialis dicti capituli fuisse, eundem capitulum in domino eiusdem loci extitisse comperissent apparenter.)
Mit találunk még az Óbudai prépostság várában?
A várat Imre herceg idejében kapja meg Óbuda prépostság. Szent István oda építteti meg Szent Péter egyházát, az óbudai székesegyházat.
"Az óbudai káptalan alapításának története hazai krónikáink
közül csupán a Képes Krónikában maradt fen, melynek írója
Minderre ugyanott találtam meg az írásos bizonyítékot.
Duas praeterea capellas regias, Capellam videlicet B. Petri, monasterio connexam, et alteram, quae vulgo Alba Ecclesia vocatur, cum earum parochiis et oui-bus (al. omnibus) pertinentiis contulimus praefato monasterio , in quibus Sacerdotes ab Abbate con-stituti, praedicto populo diuinam plenarie exlii-beant seruitutem; Chrismata vero, et oleum infir-morum quilibet Archiepiscopus, vel Episcopus dare
Ezen kívül a két Király-kápolna, a Boldog Peter, CA-Pella azaz, a kolostor csatlakozik, a másik, ami általában az egyház az úgynevezett fehér, amikor a dolgok akinek Parocliiis, és tárgyaltak a fent említett kolostor minden tartozékaival, amelyben a papok, az apát kinevezését,, isteni, teljes egészében, a fent említett kiállítás, hogy a szolgáltatás az emberek; chrysmata a másik kezét, és az olaj a beteg köteles adni minden olyan érsek vagy a püspök. Az előszó, azonban a kolostor a nép, gyakran elhangzott, a lelki dolgok
1330-tól az Óbudai prépostság említése BMV-Beate Marie Virginis-Alba Ecclesia Teljes nevén az Óbudai Boldogságos Szűz Mária Fehéregyháza !
Remélem még a történészek is értik. Mindazt amit állítok, amit a terepen is megtaláltam az okleveleink írják, ez nem teória. Az Óbudai feltárásokat közlő Bertalanné írásában is elismeri, hogy magát az Óbudai prépostságot nem sikerült megtalálni. Hogy ezen problémát feloldja, a magas hegyen látható vártemplomot, egész egyszerűen a mai lapos Óbudai főtérre helyezte. Fogadni mernék, hogy életében soha nem járt Békásmegyeren az Ezüst hegyen
 |
| Scheffer Miklós szerkesztése |
Mert ha járt volna, akkor ő maga is láthatta volna az Óbudai prépostság várát a Magyar Nemzetség központjában Megyeren.
Az ősi Megyer a nyugati hegyek aljában lévő Duna meder miatt a mai Csillaghegy!
Egy oklevél a sok közül ami Bekasmeger közvetlen határosnak mondja Óbudával, ráadásul mindezt PEST-PILIS vármegyében!
1342. okt. 31.
János prépost és a váradelőhegyi Szt. István első vértanú-monostor konventje előtt Solmus-i és S[cenmar]tun-i Karaz-i (dict.) Sándor fia: László megvallotta, hogy ő a Pest v. Pilis m.-i Óbuda (Vetus Buda) melletti Bekasmeger birtokon levő részét minden, e faluban levő haszonvétellel és telkekkel (sessio) István mr.-nek, a királyi gyűrűspecsét speciális notarius-ának korábban elzálogosította, s most neki és örö-köseinek 15 M.-ért ft.-okban eladta örök birtoklásra. Erről a konvent László kérésére függőpecsétjével megerősített privilegiális és chirographált oklevelet bocsát ki. D. f. V. prox. an. fe. 00. SS., a. d. 1342
Az eddigi téves történész teóriák immár tarthatatlanok tovább Óbudára nézve! Nekem van Óbudát ábrázoló metszetképem, ami magas hegyek közt ábrázolja a várost, annak középpontjában a prépostsággal a Csillaghegy tetején.
VETUS BUDA-ALT OFEN KÖZÉPKORI KÉPEKEN!
Ezekről az Óbudát ábrázoló képekről mind a mai napig egyes történészek azt állítják, hogy "idealizált"
MERT NEM A MAI ÓBUDÁT LÁTJUK RAJTUK!
A távlati képeken egyébként ott van a mai óbudai főtér, a szigeten látható!
Bertalanné őszintén tárja elénk az igazságot, az oklevelekkel a ma ismert Óbudai területet nem tudták egyeztetni. A képek közül csak az 1750 utáni ábrázolások mutatják a mai Óbudánk területét
A Történelem Tanárok Egyletének történész szakértője pedig Bertalannét utánozva azt állítja, hogy fenti képeken a mai Óbudai főteret látjuk
Persze arra a kérdésre már ők sem tudnak mit kitalálni, hogy hová tűnt a HEGY
a templom alól a mai Óbudai főtéren!? A történész dogmák megfelelési kényszere immár hatalmas és mindenki számára jól látható hazugságokat hoz létre. Szerintem aki ezt a képtelenséget akarja bemagyarázni az olvasóknak, az nem hiába tanult történésznek. Nem csak a szemével van nagyon komoly problémája... nem ismeri sem a térképet, sem a Google FÖLD műholdas alkalmazását. Pedig a műholdas program használatával régészeink-történészeink földrajzi ismereteket szerezhetnének egyetlen gombnyomással. Sőt a műholdas képátfedés alkalmazásával további várakat lehetne azonosítani-feltárni.Kedves olvasóim, tisztelt érdeklődők! Az miképpen lehetséges, hogy a történészek szerinti ma ismert Óbudai területről(mint fővárosról) 1770 előtti képpel nem rendelkezünk? Egy birodalom fővárosáról nem készültek egykorú metszetek? Hol vannak a főtérről, mint fővárosról készült képek? Elárulom: NINCSENEK! Mélyen tisztelt történészeink ezt TÉNYLEG komolyan gondolják? Miért nem egyeznek a helymeghatározó okleveleink a mai Óbudai területtel? Sem egykorú képek, sem az oklevelek NEM a ma ismert Óbudai területről szólnak! Értik egyáltalán, hogy ez mit jelent? Nem kéne AZONNAL vészriadót fújni és menteni ami még megmenthető a luxus lakópark alól?
Vagy én gondolom rosszul?
Egy pár példa, hogy ez a terület milyen meglepetéseket tartogat, és ezért még ásni sem kellett!
 |
| Egykori épületet díszítő mészkő szobor a XV. századból |
 |
| Vörös-márvány életfonal motívum, ősi MAGYAR ábrázolás |
Sok szakember olvassa az oldalam, valaki árulja el nekem, miért nem lehet olyan törvényt hozni, hogy régészeti terület ne lehessen magántulajdon?
"Addig van jó helyen, míg a föld alatt van ez az objektum"
Ezt a mondatot, a terepbejáráskor mondta nekem a terület régészeti felelőse.
Nekik valóban addig jó, mármint mindazoknak akik alapjában téves és valótlan tanulmányok és dolgozatok tucatjait készítették el egymásnak(mint híres szaktekintélynek) megfeleltetve az eredményeket. Közben a latin okmánytárak valós adatait, amik egy teljesen más helyrajzi vonatkozású Ó-Budáról szólnak egyszerűen figyelembe sem vették, vagy talán még a fáradtságot sem vették arra, hogy felkutassák.
A déli nézetű Vetus Buda Alt Ofen, tehát Óbudát ábrázoló képek ugyanazt mondják nekünk, mint az északi nézetű ábrázolások: A MA ISMERT ÓBUDAI TERÜLET SZIGET VOLT!
 |
| 1.Gellérthegy 2.Pest 3.Buda 4. Hármashatár-hegy 5.Kevély-hegy 6.Kő-hegy 7. Csillag-hegy-Alt Ofen azaz ÓBUDA ! 8. A ma ismert Óbudai terület ! "Térinformatikus tájrégész történész-régész szakemberek" ! IDEJE LENNE FELTÁRNI ÓBUDÁT!!! |
Wening bajor rézmetsző 1645és 1718között élt, Vö.: Thieme—Becker XXXV.http://vmek.oszk.hu/09100/09118/09118.pdf Buda ostroma. 1684 (Hallart — Wening) — XXXI. tábla
s Címe fent a keret alatt: ,,PROSPECT der Statt Ofen wie solche vom . Gerhardts / berg anzusehen."
A kép megfelelő helyén: „Alt Ofen - PEST - DANVBIVS FLVVIVS". Rézkarc és rézmetszet, 29,4x39,8 cm. BTM, App. m. Négy lapból álló sorozat egyik lapja, L. N. Hallart rajza után Michael Wening metszette. A sorozatra és a művészekre vonatkozólag lásd a 15, 70. és 77. sz. kompozíciónál mondottakat.
IRODALOM: Nagler, Lexikon 6. sz. — Bibliofil 104. sz. (részletképpel). — Layer 22. — Kelényi, ábrázolások 91. sz. (képpel). — Károlyi—Wellmann XVII, XVIII, 157, 403 (képpel). — Horler 51 (részletképpel).v
s Címe fent a keret alatt: ,,PROSPECT der Statt Ofen wie solche vom . Gerhardts / berg anzusehen."
A kép megfelelő helyén: „Alt Ofen - PEST - DANVBIVS FLVVIVS". Rézkarc és rézmetszet, 29,4x39,8 cm. BTM, App. m. Négy lapból álló sorozat egyik lapja, L. N. Hallart rajza után Michael Wening metszette. A sorozatra és a művészekre vonatkozólag lásd a 15, 70. és 77. sz. kompozíciónál mondottakat.
IRODALOM: Nagler, Lexikon 6. sz. — Bibliofil 104. sz. (részletképpel). — Layer 22. — Kelényi, ábrázolások 91. sz. (képpel). — Károlyi—Wellmann XVII, XVIII, 157, 403 (képpel). — Horler 51 (részletképpel).v
Nézzük Alt Ofent azaz Óbudát! A Budai vár felső elővárosának elején álló Zollhaus Palotától kezdve.
 |
| A ma ismert Óbudai terület csak a sziget volt! 1. Margitsziget 2. Buda felső-elővárosi vámházpalota 3. Hármashatár hegy 4. Kőhegy 5. Szentendre 6.Alt-Ofen-Csillaghegy-azaz Óbuda! 7. A mai Óbudai terület 8. Hajógyári sziget |
A kép közepén ugyanaz mint az északi nézetű Óbudai metszetek középpontjában:
Beate Marie Virginis-Alba Ecclesia a Boldogságos Szűz Óbudai Fehéregyháza tehát az
Óbudai prépostság!!!
Oklevelek vallatása
Mivel tudom, hogy történészek is olvassák az oldalam, ezért az Óbudai prépostság és Fehéregyháza azonosságát, tehát ugyanazon a helyen való létezésének okleveles részét is közlöm.
1311.Óbuda
Budavári János óbudai kanonok a régi óbudai egyház altemplomában lévő szent Miklós oltára részére önálló lelkészséget alapít, amelynek betöltését az óbudai Szűz Mária kápolna kis-káptalanjának olvasó kanonokjára bízza. 1355 a királynéi várat és Óbudai prépostságot szétválasztó határjárás után Fehéregyháza továbbra is fennáll a prépostság területén. A Capella plébánosai az óbudai kanonokok közül kerülnek ki akik káplánokat tartanak a teendők elvégzésére. Az Óbudai prépost jövedelem hiányában elhanyagolja gondozását, mindaddig míg Mátyás nem fordít kellő figyelmet rá. A pápának küldött kérvénynek azonban előzménye is volt.
Ezen okleveles forrás egymagában azt jelenti, hogy szerény számításaim szerint az Óbudai prépostság káptalani központjában négy szentegyház található!
Tehát Óbuda város az Óbudai prépostság köré épült a tatárjárás után ismét újjá, ez utóbbi pedig a Csillaghegyen volt. Mutatok erről egy másik, hivatalosan is elismert térképi azonosítást.
Felkis Antal földmérő térképe ábrázolja az Óbuda prépostság-ALBA ECCLESIA romjait, mégpedig ugyanott ahol Hallart rajza, a Csillaghegy tetején!
A három különböző oldalról látott Fehéregyháza igaz helyre azonosítása azt jelenti:
Óbuda eddig tanított történelme valótlanság!
Nézzük ugyanezt a mai térképpel egybevetve!
Az Óbudai prépostságot Beate Marie Virginist-Alba Ecclesiát az Óbudai Fehéregyházát megtaláltuk! Mivel képünkön a Via Magna Strigoniensis is rajta van, így Óbuda város főútját is azonosítottuk a tereppel. Az okleveleink azt is elmondják a figyelmes kutatónak, hogy ezen út az ősrégi Kurszán várához vezet, s annak keleti oldalán a Fonfs Nussbrindl(mogyorós) forrás fakad. Tehát ez a pontos földmérő térkép igazolja számunkra az északról látható kör alakú castrumot a város déli pontjának kiszögelésén, ahol védelmi szerepe volt. Ugyanakkor a királynéi város bejáratánál, a Megyeri révhez vezető vámszedőhelyként működött.
Erről bővebben: KURSZÁN VÁRÁT MEGTALÁLTUK!
Mindezek alapján Szent Jakab falut helyét is beazonosítottuk, ahol a Budáról jövő és Óbudára tartó út a szigeten lévő érseki vár irányából, a Duna partjáról kiinduló Via Magnával találkozik, majd Fehéregyháza felé veszi az irányt és áthalad Óbuda városán és
a királyné várát szegélyező árkon.
Északról és délről nézve is ugyanazt látjuk!
HERCULIA SIVE SICAMBRIA
 |
| Aquincum szigeten |
Sicambria-Atilla Király Városa romemlékei
Talajradar képek
A középkori Duna meder figyelmen kívül hagyása Óbuda helyrajzában további tévedéseket hozott létre. Hatással volt a mai Buda környéki területre is, mivel azokat a "tudományos" kutatások szerint nevezték el. Ahogy a Pest-Újhegyi vár az NEM a ma ismert Budavár, úgy a mai Csepel nevű szigeten sem tartotta SOHA Árpád a lovait. Egészen egyszerűen azért, mert nem ott volt Óbuda! Magyar fejedelem, Kurszán vára NEM római cirkusz! Fel-hévíz nem a Rózsadombon létezett! A királynéi vár NEM szigeten volt, tehát nem a ma ismert Óbudai területen, csakúgy mint a klarissza apácák Sicambriai-Óbuda városában lévő kolostora sem!
További részletek, terepkutatás-határjárás azonosítás:
További részletek, terepkutatás-határjárás azonosítás:
NEM ŐSBUDA, ÓBUDA!
Mi volt akkor a ma ismert Óbudai területen?
A következő írásom erről fog szólni:
A Boldogságos Szűz Mária szigetéről-Insula Beate Marie Virginis-Insula Leporum-Őrsziget-Besenyőtelep-Esztergomi érsek vára.
Előkészületben: Az Óbudai királynéi vár helyének pontos meghatározása, az oklevelek-határjárások és műholdas képátfedés módszerével Sicambria-Atilla városában-Óbudán.
KMTL: : szerk.: Kristó Gyula, Engel Pál, Makk Ferenc: Korai magyar történeti lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 963-05-6722-9 (1994)
Belitzky János: Észrevételek Budapest kora-középkori helyrajzához.
H. Tóth: Metód: : H. Tóth Tibor: Újabb adalékok Metódnak és tanítványainak pannóniai tevékenységéhez. AETAS, XXII. évf. 3. sz. (2007) 24–34. o.
Bártfai Szabó László Fehéregyháza összes-Nemzeti Könyvtár
Bártfai Szabó László Fehéregyháza összes-Nemzeti Könyvtár
Váczy 1938: Váczy Péter. Magyarország kereszténysége a honfoglalás korában. MTA (1938)
Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig.
(Budapest, 1938.)
Csorba Csaba. Árpád népe, Tudomány – Egyetem, Kulturtrade Kiadó. Budapest, 1997. ISBN 963 9069 20 5
Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig.
(Budapest, 1938.)
Csorba Csaba. Árpád népe, Tudomány – Egyetem, Kulturtrade Kiadó. Budapest, 1997. ISBN 963 9069 20 5
Róna-Tas András: A honfoglaló magyar nép: Bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe. Budapest: Balassi. 1997. ISBN 9635061404
Korai magyar történeti lexikon : 9–14. század. Főszerk. Kristó Gyula. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6722-9
Óbuda topográfia-Duna meder:
Sashegyi Sándor hagyaték, Pest Megyei Múzeumok igazgatósága
Szörényi Levente: Az eltűnt ősbuda nyomában.
Schweitzer Ferenc-H Kérdő Katalin: Ókori táj ókori város
Belitzky-Sashegyi: Pomáz
MOL Arcanum
Google Earth műholdas alkalmazás + többszörös hidrológiai és Óbuda-(Alt Ofen-Vetus Buda) képek átfedése térinformatikai környezet azonosítással
Köszönettel az Országos Széchényi Könyvtár, a Ferenczy Múzeum - Római Kőtár (Castrum) munkatársainak a segítőkész közreműködésért
A blog alján diavetítést láthatnak az Óbudai Prépostság-Fehéregyháza kutatásának képeiből.
2014. Egyed Zoltán Pajzsvivő
Korai magyar történeti lexikon : 9–14. század. Főszerk. Kristó Gyula. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6722-9
Óbuda topográfia-Duna meder:
Sashegyi Sándor hagyaték, Pest Megyei Múzeumok igazgatósága
Szörényi Levente: Az eltűnt ősbuda nyomában.
Schweitzer Ferenc-H Kérdő Katalin: Ókori táj ókori város
Belitzky-Sashegyi: Pomáz
MOL Arcanum
Google Earth műholdas alkalmazás + többszörös hidrológiai és Óbuda-(Alt Ofen-Vetus Buda) képek átfedése térinformatikai környezet azonosítással
Köszönettel az Országos Széchényi Könyvtár, a Ferenczy Múzeum - Római Kőtár (Castrum) munkatársainak a segítőkész közreműködésért
2014. Egyed Zoltán Pajzsvivő
