ÚJ EREDMÉNYEK-Az Óbudai prépostság talajradar felmérésének képei

Az Óbudai prépostság és Óbuda királynéi város területi azonosítása
Dillich Óbuda látképe egyben azt is bizonyítja számunkra, hogy a metszeteken valóban Óbudát látjuk. A háttérben teljesen világosan és egyértelműen a ma is jól ismert Budavár-Gellért hegy Pest látható! Tehát ezek a látképek Alt-Ofen-Óbudát ábrázolják, még véletlenül sem Bad Deutsch Altenburgot vagy a Búbánatvölgyet, mindkét buta  teória végérvényesen elbukott! A ma ismert Óbudánk pedig a szigeten van!

2013.11.29-én

 Georadaros vizsgálatokat végeztünk a Csillag-hegyi Rókahegyen 

 Az általam Óbudai prépostságnak azonosított várban, saját költségemen végeztettem el a talajradaros méréseket.

                                             
           

A mérést az alábbi műszerrel végeztük: MALA Ramac X3M  500mHz talajradar.

A területen 3D méréseket végeztünk, a szelvények sarokpontjait GPS-szel rögzítettük.

A mérés eredménye: 

1 méteres mélységben több szelvényen nagyobb kiterjedésű alakzatok láthatóak, melyek falak vagy épület alapok lehetnek!

Az Óbudai prépostság várában épült királyi-egyházi intézmények

Fehéregyháza építése krónikák és oklevelek alapján

Kutatásaim szerint az Óbudai prépostság  várában már meglévő "pogány" templom alapjain épült meg Alba Ecclesia-Fehéregyháza,  Ez lett az első Óbudai prépostság, ezért épült ugyanoda az összes többi is. Tehát ott, már ezt megelőzően a város legkeletibb pontján a felkelő NAP istennel szemben, már egy ősi fény szentély létezett, az 1212-es határjárásban említett óbudai Zhamarkow helyen(mészkőtömb) Ennek helyére épült Alba Ecclesia, az a templom amit a magyarok megtérése idején építettek. Vizsgáljuk meg, hogy ki építhette ezen híres-neves egyházat!

A Fehérvár(Alba Regale) városán kívül, a Boldogasszony tiszteletére szentelt Szent Péter egyház  az a Szent Isván által épített királyi templom, amit ősének, Árpád fejedelemnek a sírja fölé emelt, 1335 tájékán az Erzsébet királyné által építettet  Boldogságos Szűz Mária egyház is oda épült. Ennek a templomnak második neve minden okleveles forrásunkban Alba Ecclesia, ez azt jelent, hogy az ősrégi templom szentélyét foglalták bele az új templomba! Mátyás király a Szent Péter(Pál) templom pilléreivel újítja fel a SZÉKESFEHÉRVÁRI ! Bazilikát !

Viszont van egy Szűz Mária templomunk, szintén Szűz Mária ! a BANAI néven,aminek tartozéka TEBESERE Vocato és a prépostság földjén- amit még Nagy Károly építtetett a legyőzött hunok- avarok-MAGYAROK-számára. Csakhogy ez a templom a város, mármint Óbuda város végében épült fel, ugyanakkor az okleveles források a város "peremén" határozzák meg annak helyzetét. 

Ha csak az időrendi sorrendet és megtörtént eseményeket nézzük már akkor is egyértelmű, hogy Anonymus nem Szent Istvánnak tulajdonítja a magyarok megtérítését és Alba Ecclesia megépítését!

 Természetesen ezeket a különböző forrásokból származó adatokat csak egy teljesen máshol elhelyezkedő hatalmas Óbuda város, és hozzá tartozó prépostság-hegytetőn létező vár-castrum Buda képével lehet és szabad elfogadni!

Bártfai Szabó László Óbudát ábrázoló épület azonosításai. Sajnálatos módon Óbuda helyrajzához az 1778-ban készült Kneidinger térképet használta, így elkerülhetetlen lett a tévedés és ugyanakkor ez a dogma lett minden további tévedés alapja. 

1. Einhard:Nagy Károly császár élete: Háború a hunokkal

(13) Ezután következett a háború az avarok, avagy a hunok ellen és a szászok elleni háborút kivéve, ez volt a legnagyobb, amit indított; nagyobb lelkesedéssel vállalta fel, mint bármely másik háborút és sokkal nagyobb előkészületeket is tett. Személyesen vezetett egy hadjáratot Pannóniába, ami akkoriban a hunok birtokában volt^[58]. Az ezután következő hadműveleteket fiára, Pippinre és a tartományi kormányzókra, sőt, grófjaira, katonai legatusaira bízta. Annak ellenére, hogy ők a legbuzgóbban vezették a háborút, csak hét évnyi küzdelem után zárult le. Pannónia teljes elnéptelenedése és a kagán palotájának elhagyatottsága, ahol most semmi nyoma sem látható az embereknek nyilvánvaló jele, hogy hány csatát vívtak azokban az években és mennyi vért ontottak. A hun nemesség teljesen elpusztult ebben a harcban és vele pusztult minden dicsőségük. Minden pénzük és kincsük, amit hosszú évek alatt felhalmoztak a frankokhoz került és emberemlékezet óta nem volt nekik ilyen gazdag zsákmányuk. Mindaddig a hunokat szegény embereknek tartották, de oly sok aranyat és ezüstöt találtak a kagán palotájában, és oly sok értékes zsákmányt szereztek a harcban, hogy azt gondoljuk, hogy a frankok jogosan szerezték vissza a hunoktól azt, amit a hunok jogtalanul szereztek meg korábban más népektől. Csak ketten estek el a frankok főemberei közül ebben a háborúban, Ericus, Forum Iulii hercege, akit a városlakók árulásából Tharsaticumban öltek meg, egy városban Liburnia partjainál, és Geroldus, Bajorország kormányzója, aki Pannoniában halt meg két emberével együtt ismeretlenek kezétől, miközben hadait vezette egy csatában a hunok ellen és fel-le vágtatott a csatavonalban, hogy bátorítsa katonáit. Ettől eltekintve szinte vértelen volt ez a háború, ami a frankokat illeti és a legnagyobb megelégedésre végződött, bár jelentősége folytán igencsak elhúzódott. Ennek folytatása: 803-ban Nagy Károly Regensburgban fogadta a meghódoló avarokat és pannóniai szlávokat és megerősítette a provinciának Pipin általi egyházi felosztását. Arno salzburgi érsek (785 – 821) kérésére Károly Pannoniában a Salzburgnak alárendelt püspökséget hozott létr 798–799 fordulóján, első püspökéül Theoderiket nevezte ki, akit Arno szentelt püspökké.

2. Inchoffer (jezsuita sz. Bécsben 1584. f Milanóban 1648.) ,,Annales Ecclesiastici Regni Hung." (Romae Typis Ludovici Grigniani 1644.) fölötte ritka kiadású művében (13 lap) említi Fehéregyházat, melyet (Ó-Budán) állítása szerint 803-ik évben nagy Károly buzgalma emelt „in extrema parte urbis, sub monte Divae genitricis Mariae templum statuit" etc. Eszerint a város végén hegy alatt épült Isten anyja a Szűz Mária temploma, mely „álba Ecclesia" nevezetet azért viselt, mivel őseink dicsekedve éltek az időben Albanus nevezettel.

3. Fuxhoffer „Monasterologia Regni Hungáriáé" (Lib. II. Veszpr.

1803. p. 234.) hasonlón emliti, hogy „a pogány templomok Károly parancsára lerontattak, ezek közöl kezdetben egyet Sicambriában (Ó-Budán, hol Augustus idejében Sicambria állott), mely Mars és Jupiter tiszteletére volt gazdagon szentelve, lerontatott s egyszersmind a megtértek számára alapított a város végén sz. Mária anyja nevére egy egyházat.

Tehát ott, már ezt megelőzően a város legkeletibb pontján a felkelő NAP istennel szemben, egy ősi fény szentély létezett. Ennek helyére épült Alba Ecclesia-Fehéregyháza, ez a legelső nyugati keresztény templom építés amit a "megtérés idején építettek"-ahogy Anonymus írja.

Alba Ecclesia alapjai az Aaecheni kápolnával megegyezően épülhettek ugyanaz időtájt 

Nagy Károly térítette erővel az Óbudán élő magyarokat a nyugati keresztény hitre és ő építette a legelső Szűz Mária egyházat-Alba Ecclesiát, ezért temették oda Árpád fejedelmet. Ott volt Óbuda vallási központja és az itt túlélő népesség ugyanúgy keresztény volt mint Árpád vezér felmentő serege.

 Árpád fejedelmet ott temették el, a legelső magyarországi keresztény egyháznál:

• nagy szőlő-hegy alatt, de mégis hegyen
• Atilla király városánál, attól magasabban
• Óbuda város előhegyén, a város "peremén"
• szőlőhegyen, a hegy fokán-promontorio
• egyházromnál forrás felett
• kézzel készített-épített kőmedernél
• hol a hegy keleti oldalán kettős forrás fakad
• ami az egyház ajtaja előtt kis tavat képez
• onnan tovább folyva 30 lépés távolságra már malmot hajt
• a Pazanduk területén található patakmalmot
• tehát patakmalomrom-kőmeder felett-fentebb egyházromnál...

"supra caput parvi fluminis"

Magát a hegyet is promontorio-Fehéregyházi szőlőhegynek nevezték. Óbuda város-Békásmegyer határán található Pazanduk, mint az Óbudai prépostság északi területének határa.

Árpád fejedelem sírhelyéről is van okleveles forrásom. Megtaláltam a latin oklevelet magyarul is, de pont a lényeg hiányzik... azt kihagyták. Hogy az oklevél magyar fordításából az igazán fontos részek miért hiányoznak? Nos, erre ismét csak egy összeesküvéses választ lehetne adni...

Fejér, Georgius: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. Tomi X. Vol. 6. (Budae, 1844.)     768. oldal

Veteris Albae Ecclesiae B M. V. ac sepulchri Arpadiani in promontorio V. Budensi indicium. An. 1425.Nos Georgius Biasius de Albaregali, Gregorius, filius Johannis, Stephanus filius Beuedicti, Benedi-ctus de Gwarche (Gawanche?), Judev Jiu ati et uni-versi ciues Veteris Budae memoriae commendamus per praesentes: Quod cum Petrus litteratus famulus religiosarum dominarum sanctimonialium claustri be-atae, claustri beatae (sic) Mariae Virginis gloriosae de eadem Vetus Buda feinardum hospitein de eadem Vetus Buda consocium nostrum pro perditione et penitus anihilatione viae vineae suae existent. sub monte superius Albae Ecclesiae Beatae Mariae Virgi-nis gloriosae legitimo iure noslram in praesentiam citaverat, et idem Leinardus coram nobis assumpsit. Quod a quodam arbore antiquo silvestri pirus, qua est prope fiuem superiorem in meta vineae sue bene late super suam terram propriam reparare et reser-vare cum suis laboribus et expensis et si quisquis aliquid contra ipsam viam diceret, et ipsum Petrum litteratum pacifice et libere in ipsa via servare non posset, tunc contra quoslibet contradictores suis propriis laboribus et expensis defendere et tueri as-sumpsit ubique locorum , in cuius rei (memoriam) praesentes litteras nostras patentes praedicto Petro litterato cum sigillo communitatis nostrae sigdlatas concessimus datum terlio die post festum conversio-nis Sancti Pauli Apostoli Anno Domini M. quadrin-gentesimo vigesiino quinto. L. S.E charta originali- Cuin Arpadus Dux prope Albam Eccle-siam B. Virginis ad qUemdam aquae ductum lapideum sit intumulatus, Jocus sepulchri ipsius hoc documento satis indicatur. Ecclesiain Albam sub promontorio Vetero Budensi stetisse, altero etiam monumento cqrtum est.

Én így olvasom: Árpádot nyílt és épített kőmeder vízvezeték utolsó köve felett temették el Fehéregyháza mellett a régi Budai szőlőhegyen a hegy fokán.

Árpád fejedelem sírja: CCCXXXVI. Veteris Albae Ecclesiae B. M. V. ac se-pulchri Arpadiani in promontorio ^ . Budensi indicium. CCCXLVI.Veteris Albae Ecclesiae B M. V. ac sepulchri Arpadiani in promontorio V. Budensi indicium. An. 14'2 5.Nos Georgius Biasius de Albaregali, Gregorius, filius Johannis, Stephanus filius Beuedicti, Benedi-ctus de Gwarche (Gawanche?), Judev Jiu ati et uni-versi ciues Veteris Budae memoriae commendamus per praesentes: Quod cum Petrus litteratus famulus religiosarum dominarum sanctimonialium claustri be-atae, claustri beatae (sic) Mariae Virginis gloriosae de eadem Vetus Buda feinardum hospitein de eadem Vetus Buda consocium nostrum pro perditione et penitus anihilatione viae vineae suae existent. sub monte superius Albae Ecclesiae Beatae Mariae Virgi-nis gloriosae legitimo iure noslram in praesentiam citaverat, et idem Leinardus coram nobis assumpsit. Quod a quodam arbore antiquo silvestri pirus, qua est prope fiuem superiorem in meta vineae sue bene late super suam terram propriam reparare et reser-vare cum suis laboribus et expensis et si quisquis aliquid contra ipsam viam diceret, et ipsum Petrum litteratum pacifice et libere in ipsa via servare non posset, tunc contra quoslibet contradictores suis propriis laboribus et expensis defendere et tueri as-sumpsit ubique locorum , in cuius rei (memoriam) praesentes litteras nostras patentes praedicto Petro litterato cum sigillo communitatis nostrae sigdlatas concessimus datum terlio die post festum conversio-nis Sancti Pauli Apostoli Anno Domini M. quadrin-gentesimo vigesiino quinto. L. S.E charta originali- Cuin Arpadus Dux prope Albam Eccle-siam B. Virginis ad qUemdam aquae ductum lapideum sit intumulatus, Jocus sepulchri ipsius hoc documento satis indicatur. Ecclesiain Albam sub promontorio Vetero Budensi stetisse, altero etiam monumento cqrtum est.

Jó hírem van, megérkezett a fordítás!

 CCCXLVI.

Bizonyíték arra, hogy a Boldogságos Szűz Mária fehéregyházi temploma és Árpád sírja az óbudai szőlőhegyen voltak. 

1425.

Mi, Fehérvári Balázs György, János fia Gergely, Benedek fia István, Gvarcsei Benedek1 bíró és esküdtek és Óbuda minden polgára emlékezetül hagyjuk jelen levelünk által, hogy amikor Péter, az óbudai Boldogságos Szűz Mária-kolostor kegyes apácáinak íródeákja2 szabályos módon színünk elé idézte a társunkat, a szintén óbudai óbudai Lénárd hospest, minthogy a hegy alatt, a Boldogságos Szűz Mária fehéregyházi templománál följebb lévő szőlőjének útja tönkrement és teljesen megsemmisült, ugyanezen Lénárd előttünk vállalta, hogy egy öreg vadkörtefától, amely a fölső végéhez közel, szőlőjének határában (jócskán följebb, mint a saját földje) van, saját fáradságán és költségén kijavítja és megőrzi3 illetve ha bárki szót emelne ez ellen az út ellen, és magát Péter deákot békésen és önként ezen az úton nem tudná kiszolgálni, akkor elvállalta, hogy bármely ellentmondóval szemben saját fáradságon és költségen bármely helyen megvédi azt és gondját viseli.E dolog emlékére az említett Péternek kiadtuk jelen, városunk pecsétjével lepecsételt, nyílt formában kiállított levelünket.Kelt az Úr ezernégyszázhuszonötödik évében, a Szent Pál apostol megtérésének ünnepe4 utáni harmadik napon. (Pecsét helye.)

Eredeti pergamenről. Mivel Árpád vezért a Boldogságos Szűz Mária fehéregyházi temploma közelében, egy kőből épült vízvezeték mellett temették el, sírjának helyét ez a feljegyzés eléggé jelzi. Az, hogy Fehéregyháza az óbudai szőlőhegy alatt állt, más emlékből is bizonyos.

Anonymus a Gesta Hungarorumban írja le a kőmedret, ami felett eltemették Árpád fejedelmet

Fehéregyháza vagyis Óbuda prépostsága éppen ezért eleinte királyi kápolna volt, a legrégibb Sicambriai királyi várban. 

Mégpedig az Árpád-korban Kurszán_Kende egyházi központja!  " Az Uzaházahelyének nevezett majorság régtől fogva a budai káptalan birtoka volt. Ez a megállapítás méginkább megerősíti azt a feltevésünket, hogy a budai káptalan ősi temploma egyúttal a Kartal-nemzetség budai ágának nemzetségi monostora is volt, hiszen a majorság nevében is egy Kartal-nembeli személy neve maradt fenn." Az Óbudát elválasztó 1355 és 1524 évi oklevelek világosan elmondják a terepet jól ismerő kutatónak, hogy ÓBUDA PRÉPOSTSÁGA HEGYTETŐN LÉTEZETT!!! Ugyanis a határjárók Szent Jakab templomától felfelé haladtak a Mogyorós hegy kiemelkedő csúcsára "A Szent Jakab apostol templomától a völgy végéig terjedő határvonal ellen senki sem emelt kifogást. Innen, az itt elhelyezett határhalomtól elindulva, áthaladtak a völgyön északfelé (processissent per vallem ad partem septemtrionalem) és egy jó idő múlva elértek ahhoz a majorsághoz, amelyet az óbudai bíró, esküdtek és polgárok Uzahazahelyenek neveztek (per bonum spatium in locum quendam predialem, quern locum iudex et iurati ceterique cives nostri Wzahazahele denominassent). Azután pedig az északra haladó mesgyén fölkapaszkodva a köves hegyoldalon mintegy keletfelé elkanyarodva eljutottak addig a hegyig, amely a többi közül legkiemelkedőbb volt (deinde verő ad eandem plagam septemtrionalem ascen-dendo ac per latus montis oppositi lapidosi quasi ad orientem reflectendo venissent ad ipsummontem ceteris eminentiorem) és amely hegyet az óbudaiak Monyoróshegynek neveztek (quem montem iidem iudex et iurati ceterique cives nostri Monyoroshegye nuncupassent) és amelynek tetején határjelként egy nagy szikla állott (in quo monte Saxum Magnum metalem fore allegando demonstrassent). Az a major, amelyet állításuk szerint Uzahazahelyenek neveztek, a prothonotarius kielégítő tanúsága szerint régi időktől fogva a káptalan allodialis háza volt. (Quam quidem demonstrationem dicti iudex et iurati ceterique cives nostri per easdem modo premisso factam nullo signo, sed nec aliquo litterali aut alio evidenti documento firmare voluissent antefatumque locum predialem per eosdem iudicem et iuratos ceterosque cives nostros demonstratum ac Wzahazahele appellatum dicti magistri prothonotarii testimonio sufficienti antiquitus locum domus allodialis dicti capituli fuisse, eundem capitulum in domino eiusdem loci extitisse comperissent apparenter.) 

Mit találunk még az Óbudai prépostság várában?

A várat Imre herceg idejében kapja meg Óbuda prépostság. Szent István oda építteti meg Szent Péter egyházát, az óbudai székesegyházat. 

"Az óbudai káptalan alapításának története hazai krónikáink

 közül csupán a Képes Krónikában maradt fen, melynek írója

saját vallomása szerint régibb krónikákból merítette adatait. A krónikaíró elmondja, hogy Szent István király a legyőzött Sámuel bolgár fejedelemtől zsákmányolt kincsek felhasználásával hatalmas templomot kezdett építtetni Péter és Pál apostolok tiszteletére. A templom építése tehát az 1004-ben lezajlott bolgár hadjárat után kezdődött. Szent István a templom építését hadjáratai miatt nem tudta befejezni, a megkezdett munka befejezése Szent Lászlóra maradt, aki - II. Géza király 1148-ban kelt oklevele szerint - a budai káptalant és templomának fennmaradását adományokkal biztosította. A XIV században született Képes Krónika adataitól függetlenül a II. Boleszló uralkodása (1058-1080) alatt íródott lengyel krónika is beszámol a Vetus- budai káptalani templom építéséről. A lengyel krónika írója, aki II. Boleszláv király haláláig Magyarországon tartózkodott királya kíséretében, azt írta krónikájában, hogy a káptalani hatalmas templomot Szent István halála után a velencei Péter kezdte építeni, de azt nem tudta befejezni. Ez az adat, melyet egy XI. századbeli szemtanú írt le, mindenesetre azt jelenti, hogy Budán a Péter-Pál székesegyház már állt 1080 körül. Az említett lengyel krónika írója magyarországi tartózkodása alatt állandó kísérője volt királyának és így több évig élt Szent László király udvarában"

Minderre ugyanott találtam meg az írásos bizonyítékot.

Duas praeterea capellas regias, Capellam videlicet B. Petri, monasterio connexam, et alteram, quae vulgo Alba Ecclesia vocatur, cum earum parochiis et oui-bus (al. omnibus) pertinentiis contulimus praefato monasterio , in quibus Sacerdotes ab Abbate con-stituti, praedicto populo diuinam plenarie exlii-beant seruitutem; Chrismata vero, et oleum infir-morum quilibet Archiepiscopus, vel Episcopus dare

Ezen kívül a két Király-kápolna, a Boldog Peter, CA-Pella azaz, a kolostor csatlakozik, a másik, ami általában az egyház az úgynevezett fehér, amikor a dolgok akinek Parocliiis, és tárgyaltak a fent említett kolostor minden tartozékaival, amelyben a papok, az apát kinevezését,, isteni, teljes egészében, a fent említett kiállítás, hogy a szolgáltatás az emberek; chrysmata a másik kezét, és az olaj a beteg köteles adni minden olyan érsek vagy a püspök. Az előszó, azonban a kolostor a nép, gyakran elhangzott, a lelki dolgok 

1330-tól az Óbudai prépostság említése BMV-Beate Marie Virginis-Alba Ecclesia Teljes nevén az Óbudai Boldogságos Szűz Mária Fehéregyháza !

Remélem még a történészek is értik. Mindazt amit állítok, amit a terepen is megtaláltam az okleveleink írják, ez nem teória. Az Óbudai feltárásokat közlő Bertalanné írásában is elismeri, hogy magát az Óbudai prépostságot nem sikerült megtalálni. Hogy ezen problémát feloldja, a magas hegyen látható vártemplomot, egész egyszerűen a mai lapos Óbudai főtérre helyezte. Fogadni mernék, hogy életében soha nem járt Békásmegyeren az Ezüst hegyen

Scheffer Miklós szerkesztése

Mert ha járt volna, akkor ő maga is láthatta volna az Óbudai prépostság várát a Magyar Nemzetség központjában Megyeren. 

Az ősi Megyer a nyugati hegyek aljában lévő Duna meder miatt a mai Csillaghegy!

Egy oklevél a sok közül ami Bekasmeger közvetlen határosnak mondja Óbudával, ráadásul mindezt PEST-PILIS vármegyében! 

1342. okt. 31.

János prépost és a váradelőhegyi Szt. István első vértanú-monostor konventje előtt Solmus-i és S[cenmar]tun-i Karaz-i (dict.) Sándor fia: László megvallotta, hogy ő a Pest v. Pilis m.-i Óbuda (Vetus Buda) melletti Bekasmeger birtokon levő részét minden, e faluban levő haszonvétellel és telkekkel (sessio) István mr.-nek, a királyi gyűrűspecsét speciális notarius-ának korábban elzálogosította, s most neki és örö-köseinek 15 M.-ért ft.-okban eladta örök birtoklásra. Erről a konvent László kérésére függőpecsétjével megerősített privilegiális és chirographált oklevelet bocsát ki. D. f. V. prox. an. fe. 00. SS., a. d. 1342

Az eddigi téves történész teóriák immár tarthatatlanok tovább Óbudára nézve! Nekem van Óbudát ábrázoló metszetképem, ami magas hegyek közt ábrázolja a várost, annak középpontjában a prépostsággal a Csillaghegy tetején.

VETUS BUDA-ALT OFEN KÖZÉPKORI KÉPEKEN!

 

               

Ezekről  az Óbudát ábrázoló képekről mind a mai napig egyes történészek azt állítják, hogy "idealizált"

 MERT NEM A MAI ÓBUDÁT LÁTJUK RAJTUK!

A távlati képeken egyébként ott van a mai óbudai főtér, a szigeten látható!

Bertalanné őszintén tárja elénk az igazságot, az oklevelekkel a ma ismert Óbudai területet nem tudták egyeztetni. A képek közül csak az 1750 utáni ábrázolások mutatják a mai Óbudánk területét       

A Történelem  Tanárok Egyletének történész szakértője pedig Bertalannét utánozva azt állítja, hogy fenti képeken a mai Óbudai főteret látjuk

Persze arra a kérdésre már ők sem tudnak mit kitalálni, hogy hová tűnt a HEGY 

a templom alól a mai Óbudai főtéren!? A történész dogmák megfelelési kényszere immár hatalmas és mindenki számára jól látható hazugságokat hoz létre. Szerintem aki ezt a képtelenséget akarja bemagyarázni az olvasóknak, az nem hiába tanult történésznek. Nem csak a szemével van nagyon komoly problémája... nem ismeri sem a térképet, sem a Google FÖLD műholdas alkalmazását. Pedig a műholdas program használatával régészeink-történészeink földrajzi ismereteket szerezhetnének egyetlen gombnyomással. Sőt a műholdas képátfedés alkalmazásával további várakat lehetne azonosítani-feltárni.
Kedves olvasóim, tisztelt érdeklődők! Az miképpen lehetséges, hogy a történészek szerinti ma ismert Óbudai területről(mint fővárosról) 1770 előtti képpel nem rendelkezünk? Egy birodalom fővárosáról nem készültek egykorú metszetek? Hol vannak a főtérről, mint fővárosról készült képek? Elárulom: NINCSENEK! Mélyen tisztelt történészeink ezt TÉNYLEG komolyan gondolják? Miért nem egyeznek a helymeghatározó okleveleink a mai Óbudai területtel? Sem egykorú képek, sem az oklevelek NEM a ma ismert Óbudai területről szólnak! Értik egyáltalán, hogy ez mit jelent? Nem kéne AZONNAL vészriadót fújni és menteni ami még megmenthető a luxus lakópark alól?

                                                                   Vagy én gondolom rosszul? 

Egy pár példa, hogy ez a terület milyen meglepetéseket tartogat, és ezért még ásni sem kellett!

Egykori épületet díszítő mészkő szobor a XV. századból

A szobor az általam azonosított óbudai-királynéi részen került elő, KEREKED középkori terület és a klarissza kolostor között a BUDA-hegyoldalában. Mondanom sem kell, hogy itt is az utolsó pillanatban történt a mentés. Az erdős területet valaki megvette és lekerítette. Ma már a magánterületre nem tudnánk bemenni!

                               

                                   Vörös-márvány életfonal  motívum, ősi MAGYAR ábrázolás

Sok szakember olvassa az oldalam, valaki árulja el nekem, miért nem lehet olyan törvényt hozni, hogy régészeti terület ne lehessen magántulajdon?

"Addig van jó helyen, míg a föld alatt van ez az objektum"   

Ezt a mondatot, a terepbejáráskor mondta nekem a terület régészeti felelőse. 

Nekik valóban addig jó, mármint mindazoknak akik alapjában téves és valótlan tanulmányok és dolgozatok tucatjait készítették el egymásnak(mint híres szaktekintélynek) megfeleltetve az eredményeket. Közben a latin okmánytárak valós adatait, amik egy teljesen más helyrajzi vonatkozású Ó-Budáról szólnak egyszerűen figyelembe sem vették, vagy talán még a fáradtságot sem vették arra, hogy felkutassák.

A déli nézetű Vetus Buda Alt Ofen, tehát Óbudát ábrázoló képek ugyanazt mondják nekünk, mint az északi nézetű ábrázolások: A MA ISMERT ÓBUDAI TERÜLET SZIGET VOLT! 

1.Gellérthegy 2.Pest 3.Buda 4. Hármashatár-hegy 5.Kevély-hegy 6.Kő-hegy 7. Csillag-hegy-Alt Ofen azaz ÓBUDA ! 8. A ma ismert Óbudai terület ! "Térinformatikus tájrégész történész-régész szakemberek" ! IDEJE LENNE FELTÁRNI ÓBUDÁT!!!

Wening bajor rézmetsző 1645és 1718között élt, Vö.: Thieme—Becker XXXV.http://vmek.oszk.hu/09100/09118/09118.pdf Buda ostroma. 1684 (Hallart — Wening) — XXXI. tábla
s Címe fent a keret alatt: ,,PROSPECT der Statt Ofen wie solche vom . Gerhardts / berg anzusehen."
A kép megfelelő helyén: „Alt Ofen - PEST - DANVBIVS FLVVIVS". Rézkarc és rézmetszet, 29,4x39,8 cm. BTM, App. m. Négy lapból álló sorozat egyik lapja, L. N. Hallart rajza után Michael Wening metszette. A sorozatra és a művészekre vonatkozólag lásd a 15, 70. és 77. sz. kompozíciónál mondottakat.
IRODALOM: Nagler, Lexikon 6. sz. — Bibliofil 104. sz. (részletképpel). — Layer 22. — Kelényi, ábrázolások 91. sz. (képpel). — Károlyi—Wellmann XVII, XVIII, 157, 403 (képpel). — Horler 51 (részletképpel).v

Nézzük Alt Ofent azaz Óbudát! A Budai vár felső elővárosának elején álló Zollhaus Palotától kezdve.

A ma ismert Óbudai terület csak a sziget volt! 1. Margitsziget 2. Buda felső-elővárosi vámházpalota 3. Hármashatár hegy 4. Kőhegy 5. Szentendre 6.Alt-Ofen-Csillaghegy-azaz Óbuda! 7.  A mai Óbudai terület 8. Hajógyári sziget

A kép közepén ugyanaz mint az északi nézetű Óbudai metszetek középpontjában: 

Beate Marie Virginis-Alba Ecclesia a Boldogságos Szűz Óbudai Fehéregyháza tehát az 

Óbudai prépostság!!!

Oklevelek vallatása

Mivel tudom, hogy történészek is olvassák az oldalam, ezért az Óbudai prépostság és Fehéregyháza azonosságát, tehát ugyanazon a helyen való létezésének okleveles részét is közlöm.

1311.Óbuda 

Budavári János óbudai kanonok a régi óbudai egyház altemplomában  lévő szent Miklós oltára részére önálló lelkészséget alapít, amelynek betöltését az óbudai Szűz Mária kápolna kis-káptalanjának olvasó kanonokjára bízza. 1355 a királynéi várat és Óbudai prépostságot szétválasztó határjárás után Fehéregyháza továbbra is fennáll a prépostság területén. A Capella plébánosai az óbudai kanonokok közül kerülnek ki akik káplánokat tartanak a teendők elvégzésére. Az Óbudai prépost jövedelem hiányában elhanyagolja gondozását, mindaddig míg Mátyás nem fordít kellő figyelmet rá. A pápának küldött kérvénynek azonban előzménye is volt.

Ezen okleveles forrás egymagában azt jelenti, hogy szerény számításaim szerint az Óbudai prépostság káptalani központjában négy szentegyház található!

Tehát Óbuda város az Óbudai prépostság köré épült a tatárjárás után ismét újjá, ez utóbbi pedig a Csillaghegyen volt. Mutatok erről egy másik, hivatalosan is elismert térképi azonosítást.

Felkis Antal földmérő térképe ábrázolja az Óbuda prépostság-ALBA ECCLESIA romjait, mégpedig ugyanott ahol Hallart rajza, a Csillaghegy tetején! 

A három különböző oldalról látott Fehéregyháza igaz helyre azonosítása azt jelenti:

 Óbuda eddig tanított történelme valótlanság!

Nézzük ugyanezt a mai térképpel egybevetve!

Az Óbudai prépostságot Beate Marie Virginist-Alba Ecclesiát az Óbudai Fehéregyházát megtaláltuk! Mivel képünkön a Via Magna Strigoniensis is rajta van, így Óbuda város főútját is azonosítottuk a tereppel. Az okleveleink azt is elmondják a figyelmes kutatónak, hogy ezen út az ősrégi Kurszán várához vezet, s annak keleti oldalán a Fonfs Nussbrindl(mogyorós) forrás fakad. Tehát ez a pontos földmérő térkép igazolja számunkra az északról látható kör alakú castrumot a város déli pontjának kiszögelésén, ahol védelmi szerepe volt. Ugyanakkor a királynéi város bejáratánál, a Megyeri révhez vezető vámszedőhelyként működött.

 Erről bővebben: KURSZÁN VÁRÁT MEGTALÁLTUK! 

Mindezek alapján Szent Jakab falut helyét is beazonosítottuk, ahol a Budáról jövő és Óbudára tartó út a szigeten lévő érseki vár irányából, a Duna partjáról kiinduló Via Magnával találkozik, majd Fehéregyháza felé veszi az irányt és áthalad Óbuda városán és

 a királyné várát  szegélyező árkon.

Északról és délről nézve is ugyanazt látjuk!

HERCULIA SIVE SICAMBRIA

Aquincum szigeten

Sicambria-Atilla Király Városa romemlékei

Talajradar képek

Project.1.

A középkori Duna meder figyelmen kívül hagyása Óbuda helyrajzában további tévedéseket hozott létre. Hatással volt a mai Buda környéki területre is, mivel azokat a "tudományos" kutatások szerint nevezték el. Ahogy a Pest-Újhegyi vár az NEM a ma ismert Budavár, úgy a mai Csepel nevű szigeten sem tartotta SOHA Árpád a lovait.   Egészen egyszerűen azért, mert nem ott volt Óbuda! Magyar fejedelem, Kurszán vára NEM római cirkusz! Fel-hévíz nem a Rózsadombon létezett! A királynéi vár NEM szigeten volt, tehát nem a ma ismert Óbudai területen, csakúgy mint a klarissza apácák Sicambriai-Óbuda városában lévő kolostora sem!
További részletek, terepkutatás-határjárás azonosítás: 

NEM ŐSBUDA, ÓBUDA!

Mi volt akkor a ma ismert Óbudai területen? 

A következő írásom erről fog szólni: 

A Boldogságos Szűz Mária szigetéről-Insula Beate Marie Virginis-Insula Leporum-Őrsziget-Besenyőtelep-Esztergomi érsek vára.

Előkészületben:  Az Óbudai királynéi vár helyének pontos meghatározása, az oklevelek-határjárások és műholdas képátfedés módszerével Sicambria-Atilla városában-Óbudán.

FORRÁSOK ÉS FELHASZNÁLT IRODALOM:
 KMTL: : szerk.: Kristó Gyula, Engel Pál, Makk Ferenc: Korai magyar történeti lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 963-05-6722-9 (1994)

Belitzky János: Észrevételek Budapest kora-középkori helyrajzához.

 H. Tóth: Metód: : H. Tóth Tibor: Újabb adalékok Metódnak és tanítványainak pannóniai tevékenységéhez. AETAS, XXII. évf. 3. sz. (2007) 24–34. o.
Bártfai Szabó László Fehéregyháza összes-Nemzeti Könyvtár

 Váczy 1938: Váczy Péter. Magyarország kereszténysége a honfoglalás korában. MTA (1938)
Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig.
 (Budapest, 1938.)
Csorba Csaba. Árpád népe, Tudomány – Egyetem, Kulturtrade Kiadó. Budapest, 1997. ISBN 963 9069 20 5

 Róna-Tas András: A honfoglaló magyar nép: Bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe. Budapest: Balassi. 1997. ISBN 9635061404
  Korai magyar történeti lexikon : 9–14. század. Főszerk. Kristó Gyula. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6722-9
Óbuda topográfia-Duna meder:
Sashegyi Sándor hagyaték, Pest Megyei Múzeumok igazgatósága
Szörényi Levente: Az eltűnt ősbuda nyomában.
Schweitzer Ferenc-H Kérdő Katalin: Ókori táj ókori város
Belitzky-Sashegyi: Pomáz
 MOL Arcanum

Google Earth műholdas alkalmazás + többszörös hidrológiai és Óbuda-(Alt Ofen-Vetus Buda) képek átfedése térinformatikai környezet azonosítással 

Köszönettel az  Országos Széchényi Könyvtár, a Ferenczy Múzeum - Római Kőtár (Castrum) munkatársainak a segítőkész közreműködésért

A blog alján diavetítést láthatnak az Óbudai Prépostság-Fehéregyháza kutatásának képeiből.

2014. Egyed Zoltán Pajzsvivő

ÓBUDA(Ősbuda) BLOG Az Ó-Budai apácák Patakmalma Fehéregyház mellett

A patakmalom

Ó-Malomhegy Atilla Király városa-Vetus Buda- Óbuda előhegyén

Kisebb állandó vagy időszakos vízfolyás mellett felépített malomszerkezet és építmény, amely a vízfolyás menti szintkülönbségekből származó gravitációs energiát a malomszerkezet meghajtására használja fel. A vízfolyás medrében malomgátat emelnek, amellyel a vizet megduzzasztják, s a természetes medernél magasabb szinten vezetett ásott, épített vagy deszkából készített, akár állványokon álló csatornával, malomárokkal a malomhelyre vezetik. A malomgátba is és a malomárkokba is zsilipeket építenek be, hogy a tárolt víz mennyiségét szabályozzák, s a malomra vezetett vizet szükség szerint visszatarthassák, hogy a malomgépezetet nyugalmi helyzetében tarthassák, pl. azon javításokat végezhessenek. A vízforrások gyakran időszakosak voltak, egyes patakmalmok csak nagy esőzések idején voltak képesek működni, nem biztosítottak folyamatos üzemeltetést. Az ilyen malmokat pokolidő malma, viharmalom néven emlegetik a források.

A karsztvizet szállító ANONYMUS kőmeder

Másutt a karsztforrásokra igyekeztek települni, és különösen kedvelték a melegebb vizű forrásokat, hiszen azok nem fagytak be, s télen nem kellett kényszerszünetet tartaniuk a molnároknak. Tata, Tapolca, Buda vízimalmai közül nem egy ilyen langyos vagy melegebb vizű vízfolyás, forrás mellé telepedett. – A patakmalmok vízépítési létesítményei komoly szakismeretet, technikai jártasságot igényeltek. Egyfelől a túlterhelt, nem kellően épített gát átszakadva árvizet okozhatott, a malom alatti létesítményeket, településeket veszélyeztethette, másrészt a malom környezetében a hasznos munkát végző víz fel nem használt energiájával káros rombolást végezhetett, alámoshatta a malomházat, a malomárok zsilipjét, megrongálhatták a malomárok malom alatti szakaszát. Ez ellen úgy védekeztek, hogy a malom környezetében a malomárok malom melletti zsilipjétől a malom mögéig deszkázattal kibélelt mederszakaszt építettek, vízesládát készítettek. Szokásos volt a malom alatt, a vizesláda után tószerű kiszélesedést létesíteni, kiásni, amelyben a víz szétterült romboló energiáit lecsendesítették, s innét a vizet visszavezethették a patak természetes medrébe. 

Az Ó-Budai apácák malmának romjai a préposti várban Fehéregyház mellett 

– A patakmalmoknak több változata alakult ki a víz energiájának hasznosítását tekintve. Az ún. felül csapó malmok esetében a malomárok vizét a malom vizeskereke fölé vezették, s az áramló víz nemcsak kilendítette a vizeskerék egy-egy lapjátját, hanem súlyával is lenyomta. Az ún. alul csapó malmok esetében az áramló vizet a vizeskerék alsó széléhez vezették, s a víz a lapátok ellenállását leküzdve végzett munkát. – A patakmalomnak nagyságrendben különféle típusai voltak aszerint, hogy hány vizeskereke üzemelt, ill. hány kőpár dolgozott benne. A patakmalom vízikerekét, fogaskerék áttételeit a helyi vízjárás ismeretében alakították ki. Nagy sebességgel lefutó vízzel kis átmérőjű vízikereket forgathattak nagy fordulatszámmal. A lassabb járású vízzel nagy átmérőjű vízikereket forgathattak nagy fordulatszámmal. A lassabb járású vízzel nagy átmérőjű vízikereket hajtottak, s a forgás sebességét fogaskerék-áttétellel fokozták. A patakmalmok vízikerekeinek közös jellemző tulajdonsága volt, hogy a kerék lapátelemeit sűrűn egymás mellé szerelték fel. Voltak vizeskerekek, amelyekbe kanálszerű lapátelemeket építettek be; voltak olyanok, amelyekre egyszerű sík lapokat raktak, gyakrabban fordultak elő az enyhe ívben meghajló lapok. A vizeskerekeket megszerkeszthették úgy is, hogy két oldalról zártak voltak, a lapátelemek a két oldallap között kis zárt fiókokat képeztek (ez a megoldás a felül csapó malmoknál volt előnyös, hiszen a víz súlyának a nyomását is hasznosítani tudta). A vizeskerekek lapátjainak szélessége is változó volt. Általában a lassúbb, kisebb esésű vizeknél szélesebb vízikerekeket létesítettek. A malmok meghajtó szerkezete lehetett nyitott, de gyakran tetőzettel, fa-, deszkafalazattal, boltozatos kőfalazattal védték, mintegy tornácszerűen épületbe foglalták a malom vizeskerekeit. Ilyen faburkolattal vagy toldaléképülettel védett vizeskerekű malmokat főleg a Dunántúlról ismerünk: Pápán, Tatán, Veszprémben voltak a közelmúltig használatban.

Malomgát és Anonymus kőmeder!

– A malmok épületei készülhettek borona, gerendavázas, zsilipeléses, gerendavázas deszkázott falakkal, de gyakoriak voltak a kő-, téglafallal építettek is. Tetőszékük a helyi hagyományos szerkezetekkel, s szokványos héjaló anyagokkal készült. A szokványos paraszti épületektől elsősorban a malomgépezetek sajátos térigénye miatt különböztek, legalább kétszintesre kellett építeni belsejüket. Az alsó szinten helyezték el a fogaskerék-áttételeket, energiatovábbító tengelyeket. Az efelett létesített padlózaton kezelték a kőpadokat, tárolták az őrölnivalót, az őrölt árut, raktározták a vámként visszatartott részt. – A patakmalmokhoz kapcsolódtak leginkább az egyéb energiahasznosító berendezések, fűrészgépek, kendertörők, hántolók, kallók, ványolók, érczúzók, bár ezek külön is üzemeltek és külön is épültek, ha arra állandó igény volt (→ kendertörő, → kártolómalom, → kallómalom, → ványoló, → lomozómalom, → érczúzó). A legtöbb patakmalom mégis lisztelő, daráló volt, de gyakran törettek velük kását s használták hántolásra. – A malmok nagyságát a bennük használt folyamatosan, párhuzamosan üzemeltethető kőpárok számával is kifejezték. A 16–18. sz.-i inventáriumok elsősorban eszerint bírálták el a patakmalmokat, s a legjellemzőbb adatként a kőpárok számát jegyezték fel. A patakmalmok stabil, többszintes belső osztású épületei a népi építészet kőműves, ácstechnikájának legszebb, legnagyobb építményei közé tartoztak (→ malom). Különösen szép, gondos faragás díszítette a belső szintek gerendázatát, a gerendázat tartóoszlopait, pilléreit, lépcsőit, galériáinak korlátjait, valamint a kőpadok ácsszerkezeteit, fa mellvédeit.

A malomban, ami a Kárpátmedence oklevelek szerinti legrégibb patakmalma

Gyakoriak voltak a domborműves, történeti stílusok hatásait is tükröző faragások, vésett feliratok, évszámok. Még ha egyes nagyobb uradalmi patakmalmok megtervezésében a kor technikusai, mérnökei esetenként részt is vettek, a kivitelező munkát falusi, mezővárosi parasztfaragók vagy a paraszti-mezővárosi parasztpolgárság szintjén s közösségében élő céhes kisiparosok végezték. Így nagyobb méretű alkotásaikat is figyelembe kell venni a magyar nép építészeti, technikatörténeti hagyományainak számbavételénél, elemzésénél, s díszítő művészeti alkotásainak értékelésénél.

2013 éve számunkra a malomkutatás éve volt, az élet hozta így. Varga László barátommal és Kefír nevű Piliskutyató társammal patakmalmok kutatását-megértését tűztük ki feladatnak. Csodálatos helyeken jártunk, sokat tanultunk, és felejthetetlen élményeket szereztünk.

Történészeknek nem kötelező oklevelekkel bizonyítani a teóriákat?

A mai Óbudának ismert területen SEMMIT sem tudnak oklevelekkel alátámasztani!

Az okleveles bizonyítást nálam alap, hozzátartozik a saját magamnak felállított követelmény rendszerhez. Három oldali azonosítás különböző forrásokból, ezáltal megkérdőjelezhetetlen terepi azonosítást tudok igazolni.

(Bude,XV. die omn. sanct. ) Sigismundus... rex... Hungarie... capitulo ecclesie Budensis... Dicitur nobis in personis religiosarum dominarum sanctimonialium de Veteribuda, quod ipse in dominium cuiusdam molendini ante fores Albe ecclesie in promontorio civitatis Budensis, in comitatu Pilisiensi existentis habiti, ipsis per... dominam reginam in perpetuum dati... vellent introire. Super quo fidelitati vestre... mandamus, quatenus vestrum mittatis hominem pro testimonio. .,, quo présente Dominicus de Ienew, vel Fabianus de Kowachy, sin Geruasius seu Mathias de Zomor, aliis absentibus homo noster ad faciem predieti molendini vicinis et commetaneis eiusdem... inibi... convocatis accedendo intro-ducat prefatas dominas in dominium eiusdem, statuatque idem eisdem cum omnibus suis utilitatibus et pertinentiis iure ipsis ineumbenti perpetuo possidendum, si non fuerit contradictum; contradictores vero, si qui fuerint, evocet ipsos. .. nostram in presentiam ad terminum competentem rationem contradictionis eorum reddituros..



(In Rawazlesew,f. III. p. nat. virg. ) Nos Barbara... Hungarie... regina ad univ. not. h. s. volumus pervenire, quod nos... habentes... spem et devotionem ad... dei genitricem virginem Mariam.. ., in cuius honore claustrum monialium in Veteribuda dedicatum fore dinoscitur et fundatum, pro religiosarum sororum monialium in eodem claustro iugiter deo decantantium sustentatione meliori, ac pro nostre et omnium progenitorum ac predeces-sorum nostrorum, regum et reginarum felicium recordationum animarum salute molendinum nostrum prope Albam ecclesiam eiusdem b. Marie virginis, in rivulo Calide aque situm et decurrens, ipsi claustro b. Marie virginis et sororibus monialibus in eodem deum laudantibus ita tarnen, ut castellani castri nostri Veterisbudenses... pro tempore constituti pro eiusdem castri sustentatione in eodem molendino absque tributo molere valeant, perpétue et nove nostre donationis titulo in elemosinam duximus conferendum, ymmo... conferimus eidem claustro et monialibus molendinum nostrum supradictum de manibus nostris reginalibus per ipsum claustrum ac sorores moniales perpétue tenendum.. , harum nostrarum litterarum speciali vigore mediante...
ORIG. : Membr. cum sig. secr. impresso. In superiore margine Commissio propria domine regine not, canc. , in dorso vero manu posteriore Super molendino prope Albam ecclesiam et inferius manu aevi recent. De Calidis aquis adnot. sunt scriptae. Arch. Nat. Hung. Dl. 11. 131. (Sign, ant. :V. Buden. Monial. Fasc. 21. No.Tâï ) - ED. : Fejér:CD.X/6. p. 415-416. - REG. : Bártfai Szabó: Óbuda

Azt tudni kell ezen forrásokat olvasva, hogy Pazandok az Óbudai prépostság északi területe volt! Többen kérdezték tőlem, hogy ez mit jelent? Ez azt jelenti, hogy Óbuda székesegyháza, a szakrális vallási központ az egész középkor folyamán sohasem volt a ma Óbudának ismert területen! Van-e rá bizonyítékom? Bizony van, mert én nem teóriákat gyártok, csak arról beszélek, mit krónikáink és okleveleink együttesen mondanak. Azt állítom biztosan, amit a terepen is megtaláltam...

Mindhárom királyi templomot, az Óbudai prépostság várában!

Eadem etiam aucto-ritate Apostolica mediante decreuimus, vt praefati Coenobii Abbas generali tantum ct solenni dun-taxat Synodo Strigoniensis Archiepiscopi interesse teneatur. Attamen seu a Metropolitano , seu a quolibet alio Episcopo, omni contradictione ces-sante, confirmationem, consecrationem suscipiat, et eius monachi ad ordines promoueantur; more etiam Episcoporum cum mitra , sandaliis, et an-liulo, siue in solenni curia, siue Episcoporum con-uentuvel in quolibet Joco religioso, liberrime possit assistere, et diuina offieia celebrare. Duas praeterea capellas regias, Capellam videlicet B. Pe-tri, monasterio connexam, et alteram, quae vulgo Alba Ecclesia vocatur, cum earum parochiis et oui-bus (al. omnibus) pertinentiis contulimus praefato monasterio , in quibus Sacerdotes ab Abbate con-stituti, praedicto populo diuinam plenarie exlii-beant seruitutem; Chrismata vero, et oleum infir-morum quilibet Archiepiscopus, vel Episcopus dare teneatur. Praefati vero Monasterii populum , iam saepe dictuin, de spiritualibus instruendum, et iu-dicandum tantum Strigoniensi Archiepiscopo, et Abbati commisimus; in ciuili autem causa nulli liceat iudicare, quam Abbati; nisi forte pro qua sanguis effundi debeat. Forum etiam J>is in he-bdomada stare coucessimus, duobus quidem locis: vnum Lepeticis (al. superius) iuxta Sanctum Petrum die Dominico, aliud vero in Vico inferiore quarta feria ; omneque tributum, ex eis proueniens, vsui iam dicti monasterii contulimus , nec 11011 et Sali-cidio ab omni inquietudine liberimo, quod nec tributariorum cupiditas, nec possit potentum vio-lentia perturbare, insuper et liberorum d e

Hogy az eltévedt, és okleveleket nem olvasó, latinul nem tudó (de nem is akaró) régész-történészek is értsék: AZ ÓBUDAI PRÉPOSTSÁGOT HÍVTÁK BEATE MARIE VIRGINIS-(ALBA ECCLESIA-nak,) amit Erzsébet királyné 1330-ban az Imre herceg idején a prépostságnak adományozott várban épített meg ugyanazon helyen ahol már Fehéregyháza 803-as megépülte előtt "pogány" egyház állott Mars és Jupiter isteneinek gazdagon szentelve. Szent István ugyanitt építi meg Szent Péter egyházát a bolgár hadjárat kincseiből. Ennek romjait használja Erzsébet az új prépostság újból építéséhez Fehéregyházát belefoglalva. Minderre rengeteg okleveles bizonyíték van! Mátyás király 1480-ban Fehéregyháza-TEHÁT-az Óbudai prépostság bővitésekor még a tatárok által lerombolt Szent Péter egyház pilléreit használtatja fel. A valóságban sem kellett pár méternél arrébb vinni a pilléreket. Én a velem született térlátással, mindkét utolsó építési periódus falait a terepen is bárkinek-bármikor szívesen megmutatom.

Duas praeterea capellas regias, Capellam videlicet B. Pe-tri, monasterio connexam, et alteram, quae vulgo Alba Ecclesia vocatur, cum earum parochiis et oui-bus (al. omnibus) pertinentiis contulimus praefato monasterio , in quibus Sacerdotes ab Abbate con-stituti, praedicto populo diuinam plenarie exlii-beant seruitutem; Chrismata vero, et oleum infir-morum quilibet Archiepiscopus, vel Episcopus dare 

Ott volt, ahol a metszetkészítők ábrázolták a valós terepen, ma is ott van a Csillag-hegyen! Mögötte pedig Óbuda város látható, amit ma már nagyrészt luxus lakópark fed le. Történészeinknek köszönhetően semmisült meg végérvényesen Óbuda az utóbbi 50 évben. Mondjuk az is jó kérdés, hogy a várost ki rombolta le? Mert a törökök biztosan NEM, ugyanis abban laktak. A törökök Óbuda királyi várába, Fehérvárba költöztek be. Ezért találtunk török pipát és mázas edénytöredékek tucatjait.
Ha valaki netán nem hinné, van róla oklevelem...  A "szakmabelieket" pont ezzel fogtam meg, mindenről olyan mennyiségű okleveles adatokkal rendelkezem, amit egy könyvtár is megirigyelne. Cáfolhatatlan bizonyítékok! A MAGYAROK "Bermuda háromszöge" ahová történész a lábát nem meri betenni, vagy ha mégis, akkor eszement hazugságokat hord össze.

De térjünk vissza a patakmalomhoz, ezen malom birtokjogáért perlekedett az oklevelek szerint a teljes királyi-egyházi udvar. 

A miértjét akkor értjük meg igazán, ha ott vagyunk és elmélkedve próbálunk a múltba tekinteni. Ezen a képen jól látható a meleg vizet szabályozó kettős gát, ami két irányban osztja el a már felhasznált vizet. A malom romjaiból én úgy gondolom, hogy több, akár három malomkerék is működhetett különböző felhasználási móddal, mint "ipari" objektum. Ugyanakkor azt figyeltem meg, hogy úgymond tartalékolták is a vizet, ennek okát az árvízvédelem-túlfolyás, de ugyancsak a további felhasználás-vízszükséglet adta. Teljesen hétköznapi értelme is volt, mindenki szeretett akkoriban is meleg vízben fürödni.









Okleveles források: 

1227. IV. Béla ifj. király a margitszigeti prémontrei kolostornak Pazandok mellett egy malmot adományoz és megtiltja a budai comeseknek, hogy annak birtokában a nevezett egyházat háborgassák

Bela Dei gratia rex, primogenitus regis Hungarie, omnibus presentes litteras inspecturis salutem in eo, qui est salus omnium. Cum honestas petitiones singulorum ex equitatis radice procedentes provida discretione admittere teneamur et ecclesiarum paupertati et virorum religiosorum indigentiis providere, ad universorum notitiam volumus pervenire, quod desolationi ecclesie Sancti Michaelis in insula iuxta Budám condescendentes ob remunerationem divine pietatis et in remedium anime matris nostre unum molendinum contulimus, quod est apud villám Puzadnuk. Ut ergo hec nostra donatio salva semper et inconcussa permaneat, prohibentes (!) auctoritate regie magestatis (!) omnes comites Budenses per tempóra constituendos, ut nunquam fratres predicte ecclesie molestare presumant super molendino ecclesie assignato. Et ne unquam in irritum possit revocari, litteras sigilli nostri munimine dedimus roboratas. Anno Domini M° CC° XX0 VII0. Dictum vero molendinum est iuxta molendinum de Pelys et est collatum fratribus Sancti Augustini.

Eredetije hártyán, selyemzsinóron függő rongált viaszpecséttel, az Országos Levéltárban »M. O. D. L. 131.« jelzet alatt.

Codex diplomaticus III. 2. 117. 1. és VII. 5. 231—32. U.

Az 1227-es évszám keltezés miatt okleveles bizonyságot kapunk a Pelys egyház helyéről és malmáról!

1296. jun. 18. Pazandok. Lodomér érsek a budai káptalan és a veszprémi püspök közötti perben ugy dönt, hogy a felek Esztergom helyett a Budához közellevő Pazathnuk-on terjesszék elő bi-zonyitó okleveleiket.
Eredetije Veszprémi püsp.lt. Mise. 4. DF 200059. Budapest 299., Bártfai Szabó 149

Pazandok (Pilis) praedium monasterii b. Michaelis archang. de Insula leporum

molendinum super Calidas aquas superiores 699 - Vide et: 690, 698 Forrás: Kumorovitz L. Bernát: Budapest Történetének Okleveles Emlékei Harmadik Kötet (1382 - 1439) (Budapest, 1988)

Pilis megye-Felhévíz!

Ezt próbálhatja cáfolni a TTE a szkeptikus társasággal karöltve, a finnugristák is segíthetnek nekik!  :)

 – A patakmalmok a 19. sz. elejéig a szárazmalmokkal (→szárazmalom) együtt a hazai malomállomány döntő részét tették ki. A szélmalmok elterjedése csak helyenként okozott számukra hátrányos versenyt. A gőz és nyersolaj, esetleg faszéngáz, benzin, sőt villanyenergia elterjedtebb használata nem jelentette a patakmalmok megszűnését. Üzemeltetőik gyakran a vízi meghajtás fenntartása mellett segédberendezésként nyersolaj-, benzin-, faszéngáz-, villanymotorokkal is kiegészítették. Az új energiaforrások megjelenésével párhuzamosan a hazai malomtechnika számos technológiai újítást vezetett be. Így a malomkövek helyett fémhengeres őrlőberendezéseket fejlesztettek ki. A mo.-i gyárak e tekintetben századunk első feléig világszínvonalon álltak. Sok vízimalmunkban általában, de a patakmalmokban is szívesen alkalmaztak a múlt század utolsó harmadától hengerszékeket. Ezzel párhuzamosan az őrlemények rostálásának, szitálásának a technikai mechanikai berendezéseit beépítették a patakmalmokba is. Különösen a forgalmi hálózattól messzebb eső vidékeinken a patakmalmok az 1950-es évekig működhettek. Sőt az 1930–40-es években több helyütt bevezették a vízienergia hasznosításának technikailag legmagasabb szintű hasznosítását, a turbinameghajtást. Gépgyáraink több patakmalom számára készítettek turbinát ebben az időszakban. Az 1950-es években a malomipar államosításával, centralizálásával számos vízimalom, köztük sok patakmalom szűnt meg. Viszont azóta nem egy műemléki védelem alá került, vagy műemléki helyreállítást is végeztek rajta, s most már mint ipari műemlék a Malomipari Tröszt támogatásával folytatja munkáját. (Szép példát nyújt erre a Szabolcs-Szatmár m.-ben lévő Túristvánd vízimalma.) – Irod. Lambrecht Kálmán. A magyar malmok könyve (Bp., 1914); Bátky Zsigmond: Mesterkedés és táplálkozás (A magyarság néprajza, I., Bp, 1941–43); Pongrácz Pál: Régi malomépítészet (Bp., 1961); Takáts Sándor: Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI–XVII. századból (Bp., 1961).

Pl:

Patakmalom belseje (Bodajk, Fejér m., 1960-as évek)

Patakmalom (Korond, v. Udvarhely m., 1970-es évek)

Forrás: OSZK. Egyed Zoltán Pajzsvivő.2014