ÓBUDA(Ősbuda) BLOG Az Ó-Budai apácák Patakmalma Fehéregyház mellett

A patakmalom

Ó-Malomhegy Atilla Király városa-Vetus Buda- Óbuda előhegyén

Kisebb állandó vagy időszakos vízfolyás mellett felépített malomszerkezet és építmény, amely a vízfolyás menti szintkülönbségekből származó gravitációs energiát a malomszerkezet meghajtására használja fel. A vízfolyás medrében malomgátat emelnek, amellyel a vizet megduzzasztják, s a természetes medernél magasabb szinten vezetett ásott, épített vagy deszkából készített, akár állványokon álló csatornával, malomárokkal a malomhelyre vezetik. A malomgátba is és a malomárkokba is zsilipeket építenek be, hogy a tárolt víz mennyiségét szabályozzák, s a malomra vezetett vizet szükség szerint visszatarthassák, hogy a malomgépezetet nyugalmi helyzetében tarthassák, pl. azon javításokat végezhessenek. A vízforrások gyakran időszakosak voltak, egyes patakmalmok csak nagy esőzések idején voltak képesek működni, nem biztosítottak folyamatos üzemeltetést. Az ilyen malmokat pokolidő malma, viharmalom néven emlegetik a források.

A karsztvizet szállító ANONYMUS kőmeder

Másutt a karsztforrásokra igyekeztek települni, és különösen kedvelték a melegebb vizű forrásokat, hiszen azok nem fagytak be, s télen nem kellett kényszerszünetet tartaniuk a molnároknak. Tata, Tapolca, Buda vízimalmai közül nem egy ilyen langyos vagy melegebb vizű vízfolyás, forrás mellé telepedett. – A patakmalmok vízépítési létesítményei komoly szakismeretet, technikai jártasságot igényeltek. Egyfelől a túlterhelt, nem kellően épített gát átszakadva árvizet okozhatott, a malom alatti létesítményeket, településeket veszélyeztethette, másrészt a malom környezetében a hasznos munkát végző víz fel nem használt energiájával káros rombolást végezhetett, alámoshatta a malomházat, a malomárok zsilipjét, megrongálhatták a malomárok malom alatti szakaszát. Ez ellen úgy védekeztek, hogy a malom környezetében a malomárok malom melletti zsilipjétől a malom mögéig deszkázattal kibélelt mederszakaszt építettek, vízesládát készítettek. Szokásos volt a malom alatt, a vizesláda után tószerű kiszélesedést létesíteni, kiásni, amelyben a víz szétterült romboló energiáit lecsendesítették, s innét a vizet visszavezethették a patak természetes medrébe. 

Az Ó-Budai apácák malmának romjai a préposti várban Fehéregyház mellett 

– A patakmalmoknak több változata alakult ki a víz energiájának hasznosítását tekintve. Az ún. felül csapó malmok esetében a malomárok vizét a malom vizeskereke fölé vezették, s az áramló víz nemcsak kilendítette a vizeskerék egy-egy lapjátját, hanem súlyával is lenyomta. Az ún. alul csapó malmok esetében az áramló vizet a vizeskerék alsó széléhez vezették, s a víz a lapátok ellenállását leküzdve végzett munkát. – A patakmalomnak nagyságrendben különféle típusai voltak aszerint, hogy hány vizeskereke üzemelt, ill. hány kőpár dolgozott benne. A patakmalom vízikerekét, fogaskerék áttételeit a helyi vízjárás ismeretében alakították ki. Nagy sebességgel lefutó vízzel kis átmérőjű vízikereket forgathattak nagy fordulatszámmal. A lassabb járású vízzel nagy átmérőjű vízikereket forgathattak nagy fordulatszámmal. A lassabb járású vízzel nagy átmérőjű vízikereket hajtottak, s a forgás sebességét fogaskerék-áttétellel fokozták. A patakmalmok vízikerekeinek közös jellemző tulajdonsága volt, hogy a kerék lapátelemeit sűrűn egymás mellé szerelték fel. Voltak vizeskerekek, amelyekbe kanálszerű lapátelemeket építettek be; voltak olyanok, amelyekre egyszerű sík lapokat raktak, gyakrabban fordultak elő az enyhe ívben meghajló lapok. A vizeskerekeket megszerkeszthették úgy is, hogy két oldalról zártak voltak, a lapátelemek a két oldallap között kis zárt fiókokat képeztek (ez a megoldás a felül csapó malmoknál volt előnyös, hiszen a víz súlyának a nyomását is hasznosítani tudta). A vizeskerekek lapátjainak szélessége is változó volt. Általában a lassúbb, kisebb esésű vizeknél szélesebb vízikerekeket létesítettek. A malmok meghajtó szerkezete lehetett nyitott, de gyakran tetőzettel, fa-, deszkafalazattal, boltozatos kőfalazattal védték, mintegy tornácszerűen épületbe foglalták a malom vizeskerekeit. Ilyen faburkolattal vagy toldaléképülettel védett vizeskerekű malmokat főleg a Dunántúlról ismerünk: Pápán, Tatán, Veszprémben voltak a közelmúltig használatban.

Malomgát és Anonymus kőmeder!

– A malmok épületei készülhettek borona, gerendavázas, zsilipeléses, gerendavázas deszkázott falakkal, de gyakoriak voltak a kő-, téglafallal építettek is. Tetőszékük a helyi hagyományos szerkezetekkel, s szokványos héjaló anyagokkal készült. A szokványos paraszti épületektől elsősorban a malomgépezetek sajátos térigénye miatt különböztek, legalább kétszintesre kellett építeni belsejüket. Az alsó szinten helyezték el a fogaskerék-áttételeket, energiatovábbító tengelyeket. Az efelett létesített padlózaton kezelték a kőpadokat, tárolták az őrölnivalót, az őrölt árut, raktározták a vámként visszatartott részt. – A patakmalmokhoz kapcsolódtak leginkább az egyéb energiahasznosító berendezések, fűrészgépek, kendertörők, hántolók, kallók, ványolók, érczúzók, bár ezek külön is üzemeltek és külön is épültek, ha arra állandó igény volt (→ kendertörő, → kártolómalom, → kallómalom, → ványoló, → lomozómalom, → érczúzó). A legtöbb patakmalom mégis lisztelő, daráló volt, de gyakran törettek velük kását s használták hántolásra. – A malmok nagyságát a bennük használt folyamatosan, párhuzamosan üzemeltethető kőpárok számával is kifejezték. A 16–18. sz.-i inventáriumok elsősorban eszerint bírálták el a patakmalmokat, s a legjellemzőbb adatként a kőpárok számát jegyezték fel. A patakmalmok stabil, többszintes belső osztású épületei a népi építészet kőműves, ácstechnikájának legszebb, legnagyobb építményei közé tartoztak (→ malom). Különösen szép, gondos faragás díszítette a belső szintek gerendázatát, a gerendázat tartóoszlopait, pilléreit, lépcsőit, galériáinak korlátjait, valamint a kőpadok ácsszerkezeteit, fa mellvédeit.

A malomban, ami a Kárpátmedence oklevelek szerinti legrégibb patakmalma

Gyakoriak voltak a domborműves, történeti stílusok hatásait is tükröző faragások, vésett feliratok, évszámok. Még ha egyes nagyobb uradalmi patakmalmok megtervezésében a kor technikusai, mérnökei esetenként részt is vettek, a kivitelező munkát falusi, mezővárosi parasztfaragók vagy a paraszti-mezővárosi parasztpolgárság szintjén s közösségében élő céhes kisiparosok végezték. Így nagyobb méretű alkotásaikat is figyelembe kell venni a magyar nép építészeti, technikatörténeti hagyományainak számbavételénél, elemzésénél, s díszítő művészeti alkotásainak értékelésénél.

2013 éve számunkra a malomkutatás éve volt, az élet hozta így. Varga László barátommal és Kefír nevű Piliskutyató társammal patakmalmok kutatását-megértését tűztük ki feladatnak. Csodálatos helyeken jártunk, sokat tanultunk, és felejthetetlen élményeket szereztünk.

Történészeknek nem kötelező oklevelekkel bizonyítani a teóriákat?

A mai Óbudának ismert területen SEMMIT sem tudnak oklevelekkel alátámasztani!

Az okleveles bizonyítást nálam alap, hozzátartozik a saját magamnak felállított követelmény rendszerhez. Három oldali azonosítás különböző forrásokból, ezáltal megkérdőjelezhetetlen terepi azonosítást tudok igazolni.

(Bude,XV. die omn. sanct. ) Sigismundus... rex... Hungarie... capitulo ecclesie Budensis... Dicitur nobis in personis religiosarum dominarum sanctimonialium de Veteribuda, quod ipse in dominium cuiusdam molendini ante fores Albe ecclesie in promontorio civitatis Budensis, in comitatu Pilisiensi existentis habiti, ipsis per... dominam reginam in perpetuum dati... vellent introire. Super quo fidelitati vestre... mandamus, quatenus vestrum mittatis hominem pro testimonio. .,, quo présente Dominicus de Ienew, vel Fabianus de Kowachy, sin Geruasius seu Mathias de Zomor, aliis absentibus homo noster ad faciem predieti molendini vicinis et commetaneis eiusdem... inibi... convocatis accedendo intro-ducat prefatas dominas in dominium eiusdem, statuatque idem eisdem cum omnibus suis utilitatibus et pertinentiis iure ipsis ineumbenti perpetuo possidendum, si non fuerit contradictum; contradictores vero, si qui fuerint, evocet ipsos. .. nostram in presentiam ad terminum competentem rationem contradictionis eorum reddituros..



(In Rawazlesew,f. III. p. nat. virg. ) Nos Barbara... Hungarie... regina ad univ. not. h. s. volumus pervenire, quod nos... habentes... spem et devotionem ad... dei genitricem virginem Mariam.. ., in cuius honore claustrum monialium in Veteribuda dedicatum fore dinoscitur et fundatum, pro religiosarum sororum monialium in eodem claustro iugiter deo decantantium sustentatione meliori, ac pro nostre et omnium progenitorum ac predeces-sorum nostrorum, regum et reginarum felicium recordationum animarum salute molendinum nostrum prope Albam ecclesiam eiusdem b. Marie virginis, in rivulo Calide aque situm et decurrens, ipsi claustro b. Marie virginis et sororibus monialibus in eodem deum laudantibus ita tarnen, ut castellani castri nostri Veterisbudenses... pro tempore constituti pro eiusdem castri sustentatione in eodem molendino absque tributo molere valeant, perpétue et nove nostre donationis titulo in elemosinam duximus conferendum, ymmo... conferimus eidem claustro et monialibus molendinum nostrum supradictum de manibus nostris reginalibus per ipsum claustrum ac sorores moniales perpétue tenendum.. , harum nostrarum litterarum speciali vigore mediante...
ORIG. : Membr. cum sig. secr. impresso. In superiore margine Commissio propria domine regine not, canc. , in dorso vero manu posteriore Super molendino prope Albam ecclesiam et inferius manu aevi recent. De Calidis aquis adnot. sunt scriptae. Arch. Nat. Hung. Dl. 11. 131. (Sign, ant. :V. Buden. Monial. Fasc. 21. No.Tâï ) - ED. : Fejér:CD.X/6. p. 415-416. - REG. : Bártfai Szabó: Óbuda

Azt tudni kell ezen forrásokat olvasva, hogy Pazandok az Óbudai prépostság északi területe volt! Többen kérdezték tőlem, hogy ez mit jelent? Ez azt jelenti, hogy Óbuda székesegyháza, a szakrális vallási központ az egész középkor folyamán sohasem volt a ma Óbudának ismert területen! Van-e rá bizonyítékom? Bizony van, mert én nem teóriákat gyártok, csak arról beszélek, mit krónikáink és okleveleink együttesen mondanak. Azt állítom biztosan, amit a terepen is megtaláltam...

Mindhárom királyi templomot, az Óbudai prépostság várában!

Eadem etiam aucto-ritate Apostolica mediante decreuimus, vt praefati Coenobii Abbas generali tantum ct solenni dun-taxat Synodo Strigoniensis Archiepiscopi interesse teneatur. Attamen seu a Metropolitano , seu a quolibet alio Episcopo, omni contradictione ces-sante, confirmationem, consecrationem suscipiat, et eius monachi ad ordines promoueantur; more etiam Episcoporum cum mitra , sandaliis, et an-liulo, siue in solenni curia, siue Episcoporum con-uentuvel in quolibet Joco religioso, liberrime possit assistere, et diuina offieia celebrare. Duas praeterea capellas regias, Capellam videlicet B. Pe-tri, monasterio connexam, et alteram, quae vulgo Alba Ecclesia vocatur, cum earum parochiis et oui-bus (al. omnibus) pertinentiis contulimus praefato monasterio , in quibus Sacerdotes ab Abbate con-stituti, praedicto populo diuinam plenarie exlii-beant seruitutem; Chrismata vero, et oleum infir-morum quilibet Archiepiscopus, vel Episcopus dare teneatur. Praefati vero Monasterii populum , iam saepe dictuin, de spiritualibus instruendum, et iu-dicandum tantum Strigoniensi Archiepiscopo, et Abbati commisimus; in ciuili autem causa nulli liceat iudicare, quam Abbati; nisi forte pro qua sanguis effundi debeat. Forum etiam J>is in he-bdomada stare coucessimus, duobus quidem locis: vnum Lepeticis (al. superius) iuxta Sanctum Petrum die Dominico, aliud vero in Vico inferiore quarta feria ; omneque tributum, ex eis proueniens, vsui iam dicti monasterii contulimus , nec 11011 et Sali-cidio ab omni inquietudine liberimo, quod nec tributariorum cupiditas, nec possit potentum vio-lentia perturbare, insuper et liberorum d e

Hogy az eltévedt, és okleveleket nem olvasó, latinul nem tudó (de nem is akaró) régész-történészek is értsék: AZ ÓBUDAI PRÉPOSTSÁGOT HÍVTÁK BEATE MARIE VIRGINIS-(ALBA ECCLESIA-nak,) amit Erzsébet királyné 1330-ban az Imre herceg idején a prépostságnak adományozott várban épített meg ugyanazon helyen ahol már Fehéregyháza 803-as megépülte előtt "pogány" egyház állott Mars és Jupiter isteneinek gazdagon szentelve. Szent István ugyanitt építi meg Szent Péter egyházát a bolgár hadjárat kincseiből. Ennek romjait használja Erzsébet az új prépostság újból építéséhez Fehéregyházát belefoglalva. Minderre rengeteg okleveles bizonyíték van! Mátyás király 1480-ban Fehéregyháza-TEHÁT-az Óbudai prépostság bővitésekor még a tatárok által lerombolt Szent Péter egyház pilléreit használtatja fel. A valóságban sem kellett pár méternél arrébb vinni a pilléreket. Én a velem született térlátással, mindkét utolsó építési periódus falait a terepen is bárkinek-bármikor szívesen megmutatom.

Duas praeterea capellas regias, Capellam videlicet B. Pe-tri, monasterio connexam, et alteram, quae vulgo Alba Ecclesia vocatur, cum earum parochiis et oui-bus (al. omnibus) pertinentiis contulimus praefato monasterio , in quibus Sacerdotes ab Abbate con-stituti, praedicto populo diuinam plenarie exlii-beant seruitutem; Chrismata vero, et oleum infir-morum quilibet Archiepiscopus, vel Episcopus dare 

Ott volt, ahol a metszetkészítők ábrázolták a valós terepen, ma is ott van a Csillag-hegyen! Mögötte pedig Óbuda város látható, amit ma már nagyrészt luxus lakópark fed le. Történészeinknek köszönhetően semmisült meg végérvényesen Óbuda az utóbbi 50 évben. Mondjuk az is jó kérdés, hogy a várost ki rombolta le? Mert a törökök biztosan NEM, ugyanis abban laktak. A törökök Óbuda királyi várába, Fehérvárba költöztek be. Ezért találtunk török pipát és mázas edénytöredékek tucatjait.
Ha valaki netán nem hinné, van róla oklevelem...  A "szakmabelieket" pont ezzel fogtam meg, mindenről olyan mennyiségű okleveles adatokkal rendelkezem, amit egy könyvtár is megirigyelne. Cáfolhatatlan bizonyítékok! A MAGYAROK "Bermuda háromszöge" ahová történész a lábát nem meri betenni, vagy ha mégis, akkor eszement hazugságokat hord össze.

De térjünk vissza a patakmalomhoz, ezen malom birtokjogáért perlekedett az oklevelek szerint a teljes királyi-egyházi udvar. 

A miértjét akkor értjük meg igazán, ha ott vagyunk és elmélkedve próbálunk a múltba tekinteni. Ezen a képen jól látható a meleg vizet szabályozó kettős gát, ami két irányban osztja el a már felhasznált vizet. A malom romjaiból én úgy gondolom, hogy több, akár három malomkerék is működhetett különböző felhasználási móddal, mint "ipari" objektum. Ugyanakkor azt figyeltem meg, hogy úgymond tartalékolták is a vizet, ennek okát az árvízvédelem-túlfolyás, de ugyancsak a további felhasználás-vízszükséglet adta. Teljesen hétköznapi értelme is volt, mindenki szeretett akkoriban is meleg vízben fürödni.









Okleveles források: 

1227. IV. Béla ifj. király a margitszigeti prémontrei kolostornak Pazandok mellett egy malmot adományoz és megtiltja a budai comeseknek, hogy annak birtokában a nevezett egyházat háborgassák

Bela Dei gratia rex, primogenitus regis Hungarie, omnibus presentes litteras inspecturis salutem in eo, qui est salus omnium. Cum honestas petitiones singulorum ex equitatis radice procedentes provida discretione admittere teneamur et ecclesiarum paupertati et virorum religiosorum indigentiis providere, ad universorum notitiam volumus pervenire, quod desolationi ecclesie Sancti Michaelis in insula iuxta Budám condescendentes ob remunerationem divine pietatis et in remedium anime matris nostre unum molendinum contulimus, quod est apud villám Puzadnuk. Ut ergo hec nostra donatio salva semper et inconcussa permaneat, prohibentes (!) auctoritate regie magestatis (!) omnes comites Budenses per tempóra constituendos, ut nunquam fratres predicte ecclesie molestare presumant super molendino ecclesie assignato. Et ne unquam in irritum possit revocari, litteras sigilli nostri munimine dedimus roboratas. Anno Domini M° CC° XX0 VII0. Dictum vero molendinum est iuxta molendinum de Pelys et est collatum fratribus Sancti Augustini.

Eredetije hártyán, selyemzsinóron függő rongált viaszpecséttel, az Országos Levéltárban »M. O. D. L. 131.« jelzet alatt.

Codex diplomaticus III. 2. 117. 1. és VII. 5. 231—32. U.

Az 1227-es évszám keltezés miatt okleveles bizonyságot kapunk a Pelys egyház helyéről és malmáról!

1296. jun. 18. Pazandok. Lodomér érsek a budai káptalan és a veszprémi püspök közötti perben ugy dönt, hogy a felek Esztergom helyett a Budához közellevő Pazathnuk-on terjesszék elő bi-zonyitó okleveleiket.
Eredetije Veszprémi püsp.lt. Mise. 4. DF 200059. Budapest 299., Bártfai Szabó 149

Pazandok (Pilis) praedium monasterii b. Michaelis archang. de Insula leporum

molendinum super Calidas aquas superiores 699 - Vide et: 690, 698 Forrás: Kumorovitz L. Bernát: Budapest Történetének Okleveles Emlékei Harmadik Kötet (1382 - 1439) (Budapest, 1988)

Pilis megye-Felhévíz!

Ezt próbálhatja cáfolni a TTE a szkeptikus társasággal karöltve, a finnugristák is segíthetnek nekik!  :)

 – A patakmalmok a 19. sz. elejéig a szárazmalmokkal (→szárazmalom) együtt a hazai malomállomány döntő részét tették ki. A szélmalmok elterjedése csak helyenként okozott számukra hátrányos versenyt. A gőz és nyersolaj, esetleg faszéngáz, benzin, sőt villanyenergia elterjedtebb használata nem jelentette a patakmalmok megszűnését. Üzemeltetőik gyakran a vízi meghajtás fenntartása mellett segédberendezésként nyersolaj-, benzin-, faszéngáz-, villanymotorokkal is kiegészítették. Az új energiaforrások megjelenésével párhuzamosan a hazai malomtechnika számos technológiai újítást vezetett be. Így a malomkövek helyett fémhengeres őrlőberendezéseket fejlesztettek ki. A mo.-i gyárak e tekintetben századunk első feléig világszínvonalon álltak. Sok vízimalmunkban általában, de a patakmalmokban is szívesen alkalmaztak a múlt század utolsó harmadától hengerszékeket. Ezzel párhuzamosan az őrlemények rostálásának, szitálásának a technikai mechanikai berendezéseit beépítették a patakmalmokba is. Különösen a forgalmi hálózattól messzebb eső vidékeinken a patakmalmok az 1950-es évekig működhettek. Sőt az 1930–40-es években több helyütt bevezették a vízienergia hasznosításának technikailag legmagasabb szintű hasznosítását, a turbinameghajtást. Gépgyáraink több patakmalom számára készítettek turbinát ebben az időszakban. Az 1950-es években a malomipar államosításával, centralizálásával számos vízimalom, köztük sok patakmalom szűnt meg. Viszont azóta nem egy műemléki védelem alá került, vagy műemléki helyreállítást is végeztek rajta, s most már mint ipari műemlék a Malomipari Tröszt támogatásával folytatja munkáját. (Szép példát nyújt erre a Szabolcs-Szatmár m.-ben lévő Túristvánd vízimalma.) – Irod. Lambrecht Kálmán. A magyar malmok könyve (Bp., 1914); Bátky Zsigmond: Mesterkedés és táplálkozás (A magyarság néprajza, I., Bp, 1941–43); Pongrácz Pál: Régi malomépítészet (Bp., 1961); Takáts Sándor: Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI–XVII. századból (Bp., 1961).

Pl:

Patakmalom belseje (Bodajk, Fejér m., 1960-as évek)

Patakmalom (Korond, v. Udvarhely m., 1970-es évek)

Forrás: OSZK. Egyed Zoltán Pajzsvivő.2014