HARC AZ IGAZSÁGÉRT. Óbudai Boldogasszony prépostság kálváriája

Kálvária egy életen át?

A kálvária szónak több jelentése ismeretes: utalhat Krisztus kereszthalálának helyszínére, de a 14 szobor csoportból álló kép vagy domborműsorozatra is, mely Jézus útját ábrázolja Pilátus ítéletétől kereszthaláláig. Utalhat azonban a szenvedésekkel teli életre; sok hányattatással, keserves vesződséggel járó eseményre vagy életútra.

A kálvária értelemszerűen a szenvedések sorozata, de hétköznapi nyelvben jelenthet sok utánajárást igénylő dolgot is.

Az egyház "megjelölte" az egykori vallási központok területét. Sok esetben találunk egykori ősi templomok helyén kereszteket és magát a helyet kálvária dombnak-hegynek hívják. Kutatott területünk környezetében pl  Budakalász Lásd: http://www.budakalasz.hu/asatas-a-kalvaria-dombon/2-joval-meretesebb-a-kozepkori-templom-a-kalvaria-dombon-mint-az-gondoltak-kepes-osszefoglalo-a-feltaras-eddigi-eredmenyerol

Üröm kálvária dombját is hozhatjuk(rossz) példának, hogy ott mi található azt csak mi tudjuk a képátfedések által, hiszen területe feltárva soha nem lett, sőt a foci pálya építése során régészeti leleteket semmisítettek meg. Napjainkra már szinte teljesen beépítették az ürömi kálvária dombot. Lásd: http://csendhegyek.blogspot.de/2013/07/urom-kalvaria.html

AZ ÜRÖMI KÁLVÁRIA KÖRNYEZETE LÉGI-FOTÓN A MŰHOLDAS KÉPRE VETÍTVE

KÉT KÁLVÁRIA! NÉZZÜK MEG FIGYELMESEN! HOVÁ TŰNT A JOBB OLDALI ?!

A "Csóka" vár-hegyen lévő kálváriát a környezetéből egyszerűen kirobbantották, aztán kőbányának használták. Később több tonnányi gáziszappal töltötték fel. Az alatta lévő karsztvizes barlangba évtizedekig szivárgott a súlyosan mérgező vegyület. Napjainkra rekultiválták, azonban teljesen megtisztítani már nem sikerült. A képen az egykori város ÓBUDA-URWS bejárata látható. A Péter-hegy nyugati oldalát kötötték össze az "ürömi kálváriával" Odáig terjedt, és nem tovább ! a XIV.századi Óbuda város, és ezt a tényt a környező települések regesztái-okleveles határjárásai árulják el a kutatók számára.

A DILLICH KÉP KINAGYÍTOTT RÉSZLETE A VÁROS BEJÁRATÁVAL!

Az is beszédes, hogy a történészeink által olyannyira favorizált katonai felmérési térképeken milyen névvel szerepel ez a hegy!

BUDA HEGY !

Van azonban egy olyan területünk, ami még ennyire sem volt "szerencsés", teljesen és majdnem végérvényesen törlődött az emlékezetből, a vallásos emberek ide nem építettek kálvária emlékhelyet. A terepen csak a kereső-kutató szem számára van különös

Óbuda prépostsági temploma

látványosság, de csak az Óbudára vonatkozó oklevelek kiváló ismeretével közösen. Írásom az óbudai Fehéregyháza kálváriáját mutatja be a kedves olvasóknak, mert ami napjainkban történik Óbuda ügyben, azt a jövőben még sokat fogják emlegetni, sőt meggyőződésem, hogy tanítani fogják. Ezért megosztom önökkel azt a küzdelmet amit Árpád-kori-középkori Óbuda romemlékeinek megmentéséért tettem idáig is. Szolgáljon tanulságul mindez az eljövendő nemzedékek javára.
Egyed Zoltán Pajzsvivő 2014.

AZ IGAZI KÁLVÁRIA...

A 2012 szeptemberében beazonosított és a terepen is megtalált Óbuda prépostságát-Boldogságos Szűz Mária Fehéregyházát, és az oklevelek helymeghatározó adataival megegyező, hozzá tartozó kiépített kőmedret-patakmalmot-királyi fürdő épület együttest is megleltük a kerítő falakkal egyetemben. A műholdas képátfedéseket és helyszíni fotókat már előzőleg megküldtem több levélben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak. Kértem, hogy a kutatott területen állítsák le az építkezéseket, és rendeljenek ki régészeti felügyelőket. A sok éven keresztül folytatott levelezésem a KÖH hivatalával eredménytelen maradt. Aztán megszüntették az örökségvédelmi hivatalt, mert túl hatékonyan működött, az eseményeket lásd itt:

http://magyarinfo.blog.hu/2013/12/11/a_jovo_gyorben_epul_a_mult_leromboltatik_ugyanott

Jegyzőkönyv a Lechner Lajos tudásközpontban, hogy Óbudához tartozó régészeti 

lelőhelyet magánember nem jelenthet be az illetékeseknek.

Az új szervezetnél pedig egy új törvény alapján-amit szintén mostanában hoztak 2012-ben -magánember nem jelenthet be régészeti lelőhelyet. Tehát Óbuda ügyével senki nem kívánt foglalkozni, ezért jegyzőkönyvet vetettem fel a látogatásunkról. A jegyzőkönyvről a Belügyminisztériumhoz is eljutott egy példány az irattár mélyére. Aztán telefonos egyeztetés után ismét a Budapesti Történeti Múzeumban kötöttem ki,  A talajradaros felmérés eredményét és a felvételi képeket digitálisan formátumban is átadtam a múzeum számára.

EGY TEREPBEJÁRÁS MARGÓJÁRA

2014.03.06. CSILLAGHEGY

A terepbejáráson a kutatott terület régészeti felelőse és kollégája vettek részt. Békásmegyeren, csakúgy mint minden terepbejárás alkalmával a Közösségi Ház-Kerecsenfészek előtt volt a találkozó.Elsőként oda indultunk ahonnét előttünk több mint 400 évvel ezelőtt a hadmérnöki rajzolók elkészítették képeiket. ugyanis ha valaki nem jön fel velem az Ezüsthegyre, akkor nem látja ugyanazt a látképet amit a katonai hadmérnök utazó írók (kémek) láttak.

      EZ A KÉP ÓBUDA VÁROST ÁBRÁZOLJA!

Az Óbudai prépostság BOLDOGASSZONY főtemploma 1335 után Beate Marie Virginis-Alba Ecclesia, az Óbuda város előhegyén található szőlőhegyen emelkedik. Ez a temlom Óbuda város határjárás leírásában Alba Beate Marie Virginis, azaz Óbuda székesegyháza!

Kirándulásunk legelején már gyorsan kiderült, hogy szakembereink tájékozódtak kutatásaim aktuális helyzetéről, hiszen rögtön felismerték a terepbejárás videóban is látható helyszínt és látképet.

Az egész világon nincs még egy ilyen hegy azonos háttérrel és új Buda várával!

Az Óbuda képek nézőpontjából látható környezetre nem tudtak mit mondani, minden a pontos helyén van, a geomorfológia-földrajzi környezet ugyanis évszázadok alatt sem tudott olyan mértékben változni, hogy ne lehessen ugyanazt látni és azonosítani. Persze a Duna már nincs bent a hegyek aljában, azért mégis reménykedjünk, hogy a Horusitzky Henrik által is már közölt Budapest székesfőváros hidrogeológiai viszonyait nem akarják szakembereink megtagadni. Nagy Lajos kutatásai e témában és ZSIDI PAULA A DUNA SZEREPE AQUINCUM TOPOGRÁFIÁJÁBAN is alapműnek kéne, hogy számítson egy tájrégész-történésznek mielőtt még ebben a régóta tartó vitában szólásra nyitná a száját. 

Valahogy azonban mindvégig olyan érzésem volt-van, hogy szakembereink Óbuda helyrajzában és az okleveles adatokban is leírt objektumainak pontos helyében egyszerűen tájékozatlanok. Jómagam egy kiváló földrajz tanár-kutató oktatott a történelemre, méghozzá odakint a terepen. Az a jó ember aki Sashegyi Sándorral is dolgozott együtt és így saját ismereteket szerzett Óbuda tekintetében. Belitzky János már akkoriban(több mint 30 évvel ezelőtt) nagyon komoly adatokat szolgáltatott Óbuda helyrajzával kapcsolatban, hiszen rengeteg levéltári anyaghoz fért hozzá és hatalmas térkép gyűjteménye volt a főváros vonatkozásában. Ő már részben sejtette, hogy Óbuda királynéi városa hol helyezkedett el, és így azzal is tisztában kellett lennie:ez soha nem volt a római Aquincum városában.

Hiába szólnak erről a történetírók teóriáktól hemzsegő írásai, az igazság minden esetben utat tőr magának, ugyanis semmi nem tűnik el nyomtalanul, valami mindig megmarad!

Pomáz. Sashegyi Sándorral. (A magyar föld és emlékei. Bp., 1939);

Adatok Budapest középkori helyrajzához. (Tanulmányok Budapest múltjából. VI. köt. Bp., 1939);

Észrevételek Budapest középkori helyrajzához. A Párdő melletti Besenyő, Kurszán vára, a budai káptalan alapítása és Óbuda középkori határai. (Tallózás Budapest és környéke múltjából. Bp., 1941)

Történészeink jelenleg is azokat a hibákat követik el mint elődeik: nem tanulnak a terepkutatóktól, azt gondolják, hogy ők mindent jobban tudnak. Pedig több tudományág közös ismeretével egy magánember, önképzéssel-kutatással sokkal több eredményt érhet el, mint a korlátok közé szorított szakmabeli. Biztos mások voltak a tanáraink, más műveket-könyveket olvastunk, más szempontok alapján látunk dolgokat. A geoinformatika földrajzi környezet-domborzat modellezés és műholdas térinformatikai helymeghatározás azonban makacs dolgok, még-inkább tudomány. Ezért az Óbuda képein látható-beazonosítható földrajzi környezet pontos helyét NEM történészeink fogják eldönteni! Ez azért is örvendetes, mert nekik már túl sok a veszteni valójuk.

Tovább indultunk tehát a látott helyszínre, hogy a saját szemükkel győződjenek meg állításom igazáról. Megvizsgálták a két méter magas kör alakú objektumot amit egyetlen régészeti irat sem említett soha-sehol, pedig ezt több mint 35 évvel ezelőtt  próbálták szakemberek az utókornak megmenteni. Az akkor még katonai területen létező romokat csak külön engedéllyel lehetett megközelíteni. A terület mindenkori hadászati jelentősége egyértelmű!      

A kör alakú objektum ami hivatalosan nem létezik...

Továbbmentünk és a régész hölgy átnézte a vaddisznótúrások felső nyolc centiméterét az újkori szeméthalmaz  közepén a hegytetőn, megállapítva, hogy "ha igaz amit állítok, akkor itt cseréptöredékeknek kéne lennie, de nincs" Gondolkodtam magamban elmagyarázom neki, hogy az itteni építkezések odahordott szemétdombján állunk, és cseréptöredékeket mélyszántás szokott rosszabb esetben előhozni, amire nekünk egy mészkő-hegy tetején elég kevés esélyünk van, de sebaj már haladtunk is tovább. Vizsgálták a mészkő határkövet amiből még legalább vagy 10 darab van a környéken. Fehéregyháza területének északi kerítő falairól megállapították, hogy az bizony ott van. A felfutó-kerítő oldalfalaknál (amit én magam bontottam ki a 4 méter széles falból) már arról próbáltak meggyőzni, hogy az csak újkori leborított szemét, (persze az is van bőven) de ilyen köveket és ilyen csapolással nem véletlenül készítettek, az újkorban meg biztosan nem. Ha újkori lenne, akkor egy ilyen gigantikus építkezésről tudnunk kellene, de nem tudunk. A területre vonatkozó okleveles információk hiányában bizony könnyen mondják rá azt, hogy újkori, ez a legegyszerűbb magyarázat. Nem fontos az igazság, még a végén kiderül, hogy Fel-hévíz és Óbuda is teljesen máshol volt.... Hiába mondtam el nekik ismételten, hogy az ottani széles és kötőanyaggal-csapolással ellátott falból én magam bontottam ki a köveket, máskülönben nem tudtuk volna megvizsgálni, próbáltak meggyőzni, "hogy biztos máshonnét került oda"

Csapolt és kötőanyaggal ellátott, az egyik oldalán rombusz formára faragott kövek 4 méter szélesen falba rakva

     Csapolt-kötőanyaggal ellátott mészkő, pontosan azon a szent helyen, ahol műholdas képátfedéseim a prépostság hatalmas kerítő mellvédfalát mutatják! 
Még kész szerencse, hogy mindent fotóztunk a kezdetektől fogva. A képen pont az a pillanat látható ahogy a kváderkövet a széles falból kiemeljük. Több mint harminc !  évvel ezelőtt láttam ezeket a falakat elsőként, akkoriban még csak érdekes volt, jobban érdekeltek a széles vízvezető kőmeder árkok. Nem véletlenül írt erről a "névtelen" krónikás Anonymus  a GESTA HUNGARORUMBAN 

Falba épített faragott-csapolt mészkövek!

Megígértem nekik, hogy ez a vastag kerítőfal is ki lesz ásva. Úgyis csak újkori, tehát törvényt nem sértünk és legalább rendet vágunk a szemétkupacban...

Most 2014 évet írunk. Vajon hány generációnak kell kihalnia, hogy történészeink végre elismerjék több évtizede tartó tévedéseiket Óbuda város helyrajzára vonatkozóan?